Melanoma, a rosszindulatú bőrrák

A melanoma a legrosszindulatúbb bőrrák, de az egyéb rákos betegségek között is a legveszélyesebbek közé tartozik. A legutóbbi bőrrák-világkongresszuson elhangzott adatok szerint az összes rákos megbetegedés 40 százaléka bőrrák.

A fenti számnak ugyan kb. 10 százaléka melanoma, de ez adja a bőrrák miatti halálozás több mint 85 százalékát.
A melanomás esetek száma sajnálatos módon az egész világon szaporodik, de ez a számbeli növekvés elsősorban a fehér bőrű lakosságot érinti. Okaként leggyakrabban az ózonréteg elvékonyodását említik, de közrejátszik ebben a napozási szokások megváltozása és a túlzásba vitt szoláriumozás is, a barna bőr divatja miatt. Gondoljunk csak a XX. század elején készült fotókra: a strandoláshoz elődeink hosszú ujjú és szárú trikót viseltek, még véletlenül sem sétáltak a napon kalap vagy napernyő nélkül. A mezőgazdaságban dolgozók hosszú ujjú ruhával, hosszú szoknyával, hatalmas kalappal védték magukat a nap perzselő sugaraitól. Magyarországon ma 15-17 új melanomás esetet regisztrálnak évente, 100 ezer lakosra vonatkoztatva. Ez az arány kb. megegyezik az Európában és az Egyesült Államokban mért átlaggal. Jóval nagyobb a megbetegedettek száma pl. a délebbre fekvő Ausztráliában, ahol bár hathatós intézkedéseket vezettek be, és jelentős kampányt folytatnak a napozás ellen, még mindig 30 felett van az évi új melanomások száma 100 000 lakosra megadva. A kampány sikerét jelzi azonban az a tény, hogy ez a szám még magasabb volt, pár évvel ezelőtt az 50-et is elérte. A napfény spektrumából a Földre lejutó sugarak különböző élettani hatásokat fejtenek ki.
A leghosszabb hullámhosszú - több mint 800 nm - sugaraknak melegítő hatását érzékeljük leginkább, a látható tartományba eső sugarak a 400-800 nm közötti tartományba esnek, míg a biológiai szempontból legfontosabb UV sugárzás 150-400 nm közötti hullámhosszú.

Az UV (ibolyántúli) sugarakat tovább bonthatjuk UVC, UVB és UVA sugárzásra. A legrövidebb hullámhosszú UVC sugarakat az ózonréteg elnyeli, ezek rendes körülmények között nem jutnak le a Földre nagy mennyiségben. Elsősorban az UVB felelős a napégésért, és azoknak a biológiai folyamatoknak a beindítá-sáért, melyek hosszú távon bőrrákhoz vezethetnek. Az UVA sugárzást sokáig mint jótékony, barnító sugárzást emlegették. Tapasztala-tainkból tudjuk, hogy rendszeres UVA behatásra a bőr korábban öregszik, ráncosodik, elvékonyodik, rajta már fiatal korban is olyan változások jelenhetnek meg, melyek egyébként csak idős korban jellemzőek. Az utóbbi évek kutatásai bebizonyították, hogy az UVA sugárzás is hozzájárul a bőrrákos betegségek kialakulásához.
Az, hogy mennyire vagyunk fogékonyak a bőrrák kialakulására, nagyban függ bőrünk típusától.
Ha elképzeljük a fenti beosztás szerint az egyes típusok földrajzi elhelyezkedését, láthatjuk, hogy az emberi szervezet pigmentképződéssel védekezik a napfény ellen. Napfény hatására a bőr felső rétege, a szaruréteg megvastagodik, ez négyszeresére növeli a fényvédelmet, a barna pigment termelésével pedig ez a védekezés tízszeresére nő. Ez az egyéni védekezés fehér bőrűeknél, I-II. bőrtípusba tartozóknál alig jön számításba. Számukra mind a na-pozás, mind a mesterséges besugárzás káros. A folyamatosan zajló kutatások arra is fényt derítettek, hogy a fiatal korban, 20 év alatt elszenvedett napégés különösen hajlamosít a később kialakuló bőrrák képződésére. Jó tudni, hogy az évek során bőrünket ért UV sugárzás hatása összeadódik, és amikor bőrünk már nem képes a genetikai állományt ért károsodás javítására, kialakulnak a napfény által kiváltott maradandó károsodások, pl. a fokozott elszarusodást mutató, eleinte csak esztétikai problémát okozó növedékek, barna foltok, anyajegyek, majd rosz-szabb esetben a bőrrák.
A rosszindulatú bőrdaganatok különböző formáit különböztethetjük meg. Vannak olyan típusú daganatok, ún. basaliomák, melyek lassan növekednek, és bár a környező szövetek igen nagyfokú roncsolására képesek, a nyirokcsomókba, távolabbi szervekbe áttétet nem, vagy csak igen ritkán adnak. Elsősorban a fénynek kitett területeken lehet megjelenésükre számítani. A kezdetben áttetsző, gyöngyházfényű, tömött, éles szélű csomó, amelyen áttűnnek a tágult erek, szubjektív panaszt nem okoz. Hosz-szabb fennállás után közepén nem gyógyuló seb jelenik meg, sokszor csak ez vezeti el a beteget bőrgyó-gyászhoz. Ha a basaliomák korán megfelelő ellátásra kerülnek, prognózisuk jó.
Az elszarusodó laphámrák növekedése gyorsabb, mind a felszín, mind a mélyebben fekvő szövetek irányába. Általában tömött tapintatú, felszínén vaskos szarumassza figyelhető meg. Szintén általában a napnak kitett területeken láthatjuk, de a nyálkahártyán is megjelenhet. Áttétet ad a környező nyirokcsomókba, ezért korai felismerése különösen fontos.

A legrosszabb indulatú bőrrák a melanoma.
Kiindulhat már meglévő anyajegyekből, de az esetek egy részében látszólag teljesen ép bőrön jelenik meg. Férfiakon valamivel gyakoribb, mint nőkön, és prognózisa is rosszabb. Ez részben a női szervezetben jelenlévő, a daganatok elleni hatást erősítő hormonális hatásoknak köszönhető. A melanoma elhelyezkedése is eltérő. Míg férfiakon inkább a törzsön, nőknél inkább a végtagokon látjuk. Az anyajegyek száma is befolyásolja, hogy lesz-e valakinek melanomája. Akin nagyszámú anyajegy van, annak nagyobb az esélye a bőrrák kialakulására. Férfiakon inkább a törzsön, nyakon, nőkön inkább az alsó végtagon látunk sok anyajegyet. (Az anyajegyek száma pedig egyenes arányban áll az elszenvedett UV sugárzás időtartamával.)
A melanoma általában sötétbarna vagy fekete, kezdeti stádiumban a bőrfelszínben lévő, később előemelkedő, benne esetleg csomó tapintható. A felszínét borító hám elvékonyodott hámmal fedett, amely sérülékeny, hosszabb fennállás után vérzékennyé válik. Korai jelnek tekinthető, ha egy anyajegy viszketni kezd. Szakzsargonban azt mondjuk, hogy az anyajegy "megmozdult". Szintén az anyajegy változásának jele a szín megváltozása, amely nemcsak sötétedést, hanem az anyajegyen belül világosabb területek megjelenését is jelentheti. A diagnózis felállításánál sokat jelent az anyajegy szimmetriájának megváltozása: az addig szabályos, egyenletesen pigmentált barna elváltozás széli része megváltozik, egyenetlenné válik, színe is sokféle. Ezek a változások sokszor rendszeres sérülésnek kitett anyajegyeken alakulnak ki. A sérülés leggyakrabban pl. a ruha, a melltartó pántjának dörzsölése, öv nyomása miatt következik be, de sokszor a túlzásba vitt napozás, napégés az irritáló tényező.
Ha egy elváltozásról gyanítható, hogy rosszindulatú lehet, az első teendő a sebészi eltávolítás, és az azt követő szövettani vizsgálat. A további kezelés a szövettani vizsgálat eredményétől függ. Amennyiben a rákos sejtek csak a hám legfelső rétegében találhatók, még nem adtak áttétet, a prognózis jó. Amennyiben a rákos sejtek a mélyebb rétegekben is megjelentek, illetve esetleg már a környező nyirokcsomókba, vagy a távolabbi szervekbe is áttétet adtak, immunrendszert erősítő injekciós, ill. citosztatikus kezelésre is szükség lehet. Ha a melanomát későn fedezik fel, az esetek nagy százalékában halálhoz vezet.
Legfontosabb tehát a megelőzés és korai diagnózis, az elfajulásra gyanús anyajegyek, illetve a korai stádiumban lévő rosszindulatú elváltozások kiszűrése.

Az anyajegyek vizsgálatánál elengedhetetlenül szükséges a dermatoszkóp, egy felületi bőrmikroszkóp használata, melynek segítségével tízszeresére nagyítva láthatjuk az elváltozásokat. Magyarországon még korlátozottan elérhető a digitális dermatoszkóp, amelynek mikrokamerája 30-szorosra nagyít, és a felhám alsó rétegéig nyújt bepillantást. Az ily módon megjelenített struktúra a mikrokamerához csatlakoztatott számítógép monitorán jelenik meg, lehetőséget adva a bőrgyógyásznak a pontosabb elemzésre. Ennek során a számítógép segítségével kiszámíthatjuk az ún. dermatoszkópos pontértéket, melynek alapján nagy biztonsággal eldönthető az anyajegy jó vagy esetleg rosszindulatú volta. A komputer lehetőséget ad arra is, hogy a látottakat a memóriájában tároljuk, így bármikor, esetleg évek múlva is megfigyelhető, hogy az adott barna "folton" történt-e olyan változás, amely esetleg sebészi beavatkozást tesz lehetővé.

Értékelje a cikket!

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+19, +24 °C
Minimum:
+9, +14 °C

Hazánkban pénteken délelőtt a párásság és a ködfoltok általában megszűnnek, de néhol csak nehezen kezdenek oszlani.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag