Idén január 20. és 26. között kerül megrendezésre a Méhnyakrák Megelőzési Hét, Magyarország mellett 18 másik európai országban. Ezen a héten Brüsszelben az Európai Parlament és az EU tagállamok parlamenti képviselői összefogást hirdetnek a méhnyakrák megelőzés érdekében, valamint számos európai ország különböző programokkal hívja fel a figyelmet a méhnyakrák megelőzés lehetőségeire, így például kerekasztal beszélgetésekkel vezető politikusokkal és szakmai szerevezetekkel, információs programokkal és a szűrőprogramok erőteljes kommunikációjával.
Magyarországon jelenleg is működik egy alap-szűrőprogram, amire szeretnénk felhívni minél több nő figyelmét a Méhnyakrák Megelőzési Hét keretén belül, hiszen sajnos még mindig sokan vannak, akik nem vesznek részt rendszeres méhnyakszűrésen, pedig az életmentő lehet. Míg Magyarországon ez az arány 30%, addig a Skandináv országokban ez meghaladja a 90%-ot is.
A számok tükrében:
- A méhnyakrák a második leggyakrabban előforduló rosszindulatú betegség nőkben világszerte.
- Európában minden 18. percben meghal egy nő méhnyakrákban.
- Magyarországon évente 1 200 új esetet mutatnak ki, és 500 esetben halállal végződik.
- A rákmegelőző állapot szűréssel általában kimutatható, 20%-ban viszont rejtve marad.
A méhnyakrák
A méhnyakrákot egy vírus, a human papilloma vírus, más néven HPV okozza. A méhnyakrák nem öröklődik, nem is korfüggő, és a betegséget okozó HPV vírus valamely fajtájával csaknem minden nő találkozik valamikor élete folyamán. A rák kialakulásáért felelős HPV típusok egyes esetekben idővel kiürülhetnek a szervezetből, esetenként azonban a fertőzés tartóssá válik. Ez hosszú évek alatt a méhnyak sejtjeiben rosszindulatú elváltozást okozhat. A rák kialakulása több fázis alatt megy végbe, és a rákmegelőző állapot sok esetben szűréssel felismerhető és gyógyítható. A szűrés sok esetben az életet jelentheti, ennek ellenére Magyarországon csupán minden harmadik nő vesz részt rendszeres méhnyakszűrésen.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
A HPV a nemi szervek bőrfelületének érintkezése útján terjed, így a fertőzés ellen az óvszer sem nyújt biztos védelmet. A HPV-nek több, mint 100 fajtája van, ezekből megközelítőleg 15 rákkeltő. A méhnyakrákok csaknem háromnegyedét azonban két vírustörzs, a HPV 16 és 18 okozza, melyek ellen ma már létezik védőoltás.
Az oltás
A méhnyakrák megelőzés első lépése lehet, hogy védőoltással megelőzzük a betegségért felelős HPV-fertőzés lehetőségét. A szűrés nagyon fontos, ám önmagában nem elegendő, mert nem előzi meg magát a HPV-fertőzést, hanem a betegség felismerésére alkalmas. A méhnyakrák elleni védekezés leghatékonyabb módja a védőoltás és a szűrés együttes alkalmazása.
Az oltóanyag a vírus elleni természetes immunitásunkat erősíti, megakadályozza a HPV leggyakoribb rákkeltő típusai által kiváltott, esetlegesen méhnyakrákot okozó fertőzés kialakulását. A teljes oltási sor három adagból áll, az első és a harmadik adag között fél évnek kell eltelnie. A védőoltások receptkötelesek, a háziorvos, a házi gyermekorvos és a nőgyógyász is beadhatja annak, aki kéri. A védőoltás minden nőnek ajánlott korosztálytól és HPV státusztól függetlenül. Az oltás után a rendszeres szűrést ugyanúgy folytatni kell, a szűrés és az oltás együttes alkalmazása biztosítja a leghatékonyabb védelmet méhnyakrák ellen.
A ritikótényezők
A méhnyakrák esetében a vírus terjedése miatt rizikótényezőnek számít a rendszeres szexuális élet és a szexuális partner gyakori váltogatása is. Emellett számos külső tényezőről feltételezhető, hogy fokozza a tartósan fennálló HPV fertőzés kialakulásának kockázatát. Ilyen rizikótényező a dohányzás, a genetikai hajlam, a fogamzásgátló tabletták szedése.
Kinek ajánlott a védőoltás?
Célszerű oltani a szexuális életet még nem élő serdülőket éppúgy, mint az aktív szexuális életet élő, természetes fertőzésen már átesett nőket is, életkortól függetlenül.
"Muszáj felnevelni a kisfiamat"
Marsi Anikó, az RTL Klub Fókuszának műsorvezetője komolyan veszi a méhnyakrák elleni küzdelmet. Kisfia születése óta most már édesanyaként is nagyobb a felelőssége, hiszen gyermekének szüksége van rá és arra is, hogy mamája egészséges legyen. "Gyermekem születése előtt ilyen konkrétan nem fogalmazódott meg bennem a dolog, bár rendszeresen jártam szűrésre. Ugyanakkor nem tudtam pontos adatokat és azt sem, hogy mennyien halnak bele egy olyan betegségbe, amibe nem kellene, hiszen a rendszeres szűrővizsgálatokkal, a védőoltással megelőzhető lenne." - mondta. Nem sokkal szülése után kérték fel arra, hogy vállaljon szerepet az "Egy nő igaz története" című filmben, amelyben a főhősnőről, Annáról kiderül, hogy méhnyakrákos. Marsi Anikó a filmben a "beteggel interjút készítő műsorvezető" szerepét játszotta el. A vásznon betegségéről faggatja a beteget, azért hogy a játékfilm segítségével felhívja az emberek figyelmét a veszélyre.
"Jó családi minta van előttem"
Ördög Nóra, az RTL Klub - többek között - Csillag születik műsorának ifjú műsorvezetője szerencsésnek vallja magát: elmondása szerint édesanyjától mindig csak jó példát lát és látott. Mamája ugyanis rendszeresen jár szűrésre. Nóra - bár még nem szült - szeretné magát egészségesnek tudni, hogy majdan édesanya szerepben is kipróbálhassa magát. Fontosnak tartja a megelőzési programot és azt, hogy minél több nő vegyen részt benne. Önmagukért vagy/és gyermekükért.
Legjobban: