A vastagbélrák a második leggyakoribb daganattípus. Magyarországon nagyjából évi 7500-8000 új megbetegedést diagnosztizálnak, és évente mintegy 5000 magyar haláláért tehető felelőssé. Éppen ezért 45 év felett mindenképpen, fokozott rizikó esetén azonban már 40 éves kortól ajánlott részt venni a daganat kimutatását segítő vizsgálaton. Ám főként a fiatalabb korosztály gondolja úgy, hogy a betegség őket nem érintheti, így a tünetek jelentkezésekor sem fordulnak szakemberhez.
Egyre gyakoribb a fiatalok körében is
„Míg korábban a vastagbélrák a legnagyobb százalékban az 50 év felettieket érintette, illetve a 65-70 feletti korosztálynál is előfordult, addig az elmúlt években a kialakulása jelentősen megemelkedett a 20-49 éves felnőttek körében is. Azt, hogy mi okozza a korai megjelenését, még vizsgálják, ám számos tényező – így például az alkoholfogyasztás, az elhízás, a dohányzás, a genetikai tényezők vagy a cukorbetegség – növelheti a betegség kialakulásának kockázatát” – ismertette mondta dr. Kocsis Judit, a Budai Egészségközpont onkológus szakorvosa.
Kinek ajánlott a vastagbélrákszűrés?
Mint említettük, egyes életmódbeli, genetikai és egészségügyi tényezők jelentősen növelhetik a rák kialakulásának esélyét. Mindenképpen ajánlott részt vennünk a szűrésen, amennyiben a kockázati csoportba tartozunk, vagyis akkor, ha
- korábban már küzdöttünk vastagbéldaganattal vagy adenomatosus polippal;
- egyenesági családtagunknál vastagbéldaganatot vagy adenomatosus polipot mutattak ki;
- mozgásszegény életmódot folytatunk vagy ülőmunkát végzünk;
- főként rostszegény és zsírban gazdag ételeket fogyasztunk;
- gyakran fogyasztunk alkoholt;
- dohányzunk;
- korábban már voltak bélrendszeri problémáink;
- krónikus gyulladással járó bélbetegségben szenvedünk;
- jelentkeztek nálunk a betegségre jellemző tünetek.
Továbbá minden átlagos kockázatú 45 év feletti személynél ajánlatos a szűrővizsgálat elvégzése, egyéni kockázati tényezők és társbetegségek függvényében, orvosi konzultációt követően.
Melyek a betegség tünetei?
A betegség a korai stádiumban ritkán okoz tüneteket, előrehaladott daganat esetén azonban már változatos panaszok léphetnek fel. Gyakori például
- a visszatérő emésztési probléma,
- a puffadás, a hasgörcs,
- a székletben megjelenő vér,
- a váratlan fogyás,
- a vérszegénység,
- az étvágytalanság,
- a gyengeség,
- valamint a hasmenés és a székrekedés váltakozása is.
Ha ezek a panaszok korábban nem voltak jellemzőek ránk, akkor mielőbb forduljunk szakorvoshoz. A korai diagnózis ugyanis segít abban, hogy minél eredményesebben lehessen gyógyítani a betegséget.
Hogyan történik a vizsgálat?
A kivizsgálás kikérdezéssel kezdődik, amely során az orvos megismeri az életmódunkat, szokásainkat, valamint képet kap arról is, hogy a családunkban mennyire voltak gyakoriak a daganatos megbetegedések. Ezt követően történik meg a szűrővizsgálat, amely székletből történő vér kimutatásán alapul (nem invazív módszer), vagy a vastagbéltükrözés (invazív módszer). Ez utóbbi vizsgálattal lehet a legpontosabban felismerni és kivizsgálni a betegséget vagy a rákmegelőző állapotot. (Ha a székletben igazolják a vér jelenlétét, akkor minden esetben el kell végezni a vastagbéltükrözést.)
„A szűrővizsgálatok fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni, így minden lehetőséget meg kell ragadnunk arra, hogy a páciensekkel megértessük: ezzel kerülhetők el a súlyos, életet is veszélyeztető megbetegedések, illetve ezek a vizsgálatok segítenek abban, hogy minél hamarabb felfedezzük a bajt, amikor még gyógyítható. Ha olyan panaszaink vannak, amelyeket eddig nem tapasztaltunk, ne halogassuk az orvos felkeresését. Inkább essünk át egy pár perces kellemetlen vizsgálaton, mint hónapokig tartó, akár az eddigi életünket is megváltoztató kezeléssorozatokon. Figyeljünk magunkra, éljünk és étkezzünk egészségesebben. Mindezzel sokat tehetünk magunkért, az egészségünkért, az életünkért” – tette hozzá a szakorvos.
