Így menthetik meg életüket a nők

Magyarországon átlagosan minden kilencedik nőnél alakul ki emlőrák élete során. Az egészséges életmód mellett a rendszeres szűrés életmentő lehet. Interjú dr. Bősze Péter daganatgyógyász és genetikai kutató professzorral.

Több program, szervezet hangsúlyozza a rákszűrés fontosságát, különösen az emlőrák, vagy a méhnyakrák esetében. Pontosan mire figyelnek ilyenkor?

A szűrés a panaszmentes népesség vizsgálata annak érdekében, hogy a rosszindulatú daganatokat rákelőző állapotában vagy korai szakaszában felfedezzük. Ennek megvannak a megfelelő, a nemzetközi gyakorlattal megegyező irányelvei Magyarországon is. A rák egy hosszú, 10-15 éves folyamat eredménye, az örökítő anyag, a DNS hibája. A lassú kialakulás miatt lehetséges a daganatok szűrése. Szűrés szempontjából azonban nagy különbség van a méhnyakrák és az emlőrák szűrése között.

A méhnyakrák esetén miről szól a szűrés?

A méhnyakrákszűrésnél a rákelőző állapotokat is felfedezhetjük a sejtek vizsgálatával. Valamennyi nőgyógyászati vizsgálat esetén egy 16-szoros nagyító segítségével megnézzük a méhnyakat; ezt nevezzük kolposzkópiának. Ha a sejtvizsgálat súlyos eltérésre utal, az elváltozást, szokásosan a kolposzkóp segítségével, kivágjuk, és szövettani vizsgálatot végzünk; a betegeket folyamatosan ellenőrizzük. Fontos hangsúlyozni, hogy azért viszonylag gyakori a méhnyak rosszindulatú átalakulása, mert a nemi úton terjedő emberi papillomavírus (HPV) okozza. Ezt a vírust a nők közel száz százaléka megkapja legalább egyszer az élete folyamán, de az esetek 98 százalékában csupán egy átmeneti fertőzés, amely elmúlik. Ha azonban nem, akkor nagy esélye van, hogy ebből rák keletkezzék.

A HPV ellen már létezik védőoltás. Ennek hatására számíthatunk a méhnyakrákos esetek drasztikus csökkenésére?

A HPV-nek több mint száz fajtája ismert, ebből kettő (HPV16 és 18) tehető felelőssé a méhnyakrák 60-70 százalékáért. Az oltás ezen típusok ellen hat. Ez a jövőben gyökeresen megváltoztatja majd a méhnyakrák szűrését. Mivel a daganatok kialakulása hosszú idő, 10-15 év, az oltás általánossá válása jelentősen csökkentheti majd a méhnyakrákos esetek számát. Ehhez azonban az szükséges, hogy az egészségügyért felelősök országos szinten megszervezzék a 9-12 éves lányok ingyenes beoltását, hiszen jelenleg ez az oltás nagyon drága, és a társadalombiztosítás nem támogatja.

Mennyiben más a mellrákszűrés?

Mellrák esetében nem tudjuk a rákelőző állapotot szűrni, ott már a megfogható elváltozásokat kell kórismézni. Az orvos tapintással már következtethet arra, hogy a daganat rosszindulatú-e, de az ultrahanggal vagy a mammográfiás vizsgálat sokkal több részletet lát. Ha gyanús az elváltozás, megszúrják és sejtmintát vesznek. Ha a rák valószínű, a daganatot sebészileg el kell távolítani. Szokásosan a műtét területét besugarazzuk, sőt rendre adunk kiegészítő gyógyszeres kezelést is. Ha a daganat előrehaladt, a gyógyulás esélye sokkal kisebb.

Kik vannak veszélyben? Az emlőrák öröklődik?

Az emlőrák egy nagyon gyakori betegség: Európában átlagosan minden kilencedik nőnek lesz mellrákja 70 éves koráig. Maga az emlőrák nem öröklődik, a hajlam azonban igen. Ez azt jelenti, hogy a sejtek működését szabályozó génekben hiba van. A szervezet védekezik, de ha egy sejt kicsúszik az ellenőrzés alól és sokszorozódik, akkor abban már két génhiba keletkezik; 5-6 génhibánál már kialakul egy rákos sejt, amely megállás nélkül osztódik, öntevékennyé válik, és kialakul a rák. Az ún. örökletes emlőráknál az első génhiba öröklődik. Az anya és az apa is hordozhatja a génhibát, és 50 százalékos az esély, hogy a gyermek megkapja a kóros gént. Ha igen, akkor ő is veszélyeztetett, az esetek 60-70 százalékában nála is kialakul emlőrák, ráadásul sokkal fiatalabb korban, és néha petefészekrákkal is párosul.

Ha többet akar tudni, mellrák-rovatunkban!

Azt meg lehet állapítani, hogy a gyerek örökölte-e a hibás gént?

Igen, ez lényegében a fogantatás pillanatától kimutatható. A génhiba megállapítása a rákgenetikai tanácsadók feladata. Rákgenetikai tanácsadás működik például az István Kórházban is. Ha valakinek a családjában fiatal korban alakult ki emlőrák, vagy sok rákos megbetegedés fordult elő, főleg első fokú rokonoknál, esetleg az emlőrák petefészekrákkal együtt jelentkezett egy személyben, akkor mindenképpen érdemes felkeresni a tanácsadást, hiszen ezek mind azt jelezhetik, hogy megvan a hajlam. A családfa elemzése alapján az orvos tudja eldönteni, hogy szükséges-e genetikai vizsgálat.

Egy nő hogyan tudja csökkenteni a kockázatot, egyáltalán: tudja-e?

Nagyon fontos, hogy a megfelelő irányelvek szerint folyamatosan végezzenek önvizsgálatot, tapogassák magukat, ha pedig csomót találnak, mutassák meg az orvosnak. Az emlőrák és a petefészekrák is társadalmi betegség, kialakulását a helytelen életmód és táplálkozás jelentősen fokozza. Megelőzésükre csodaszer nincs, de a táplálkozásban fontos, hogy sokfélét egyenek. Azt is kimutatták, hogy a sok mozgás jót tesz: anyagcserehatása miatt csökkenthető így a kockázat.

Az elmúlt időszak szűrésre felhívó kampányai mennyire hatásosak? Többen járnak szűrésre?

A figyelemfelhívó, ismeretterjesztő tevékenységek rendkívül jelentősek, sok nőt megerősített, sok pedig ezek hatására ébredt rá a rendszeres szűrés fontosságára. Következésképpen többen mennek szűrésre, de nem annyival, hogy az társadalmi szinten is kimutatható jelentős változáshoz vezessen. A mindennapi betevőért való munka mellett a nők többségének nem jut ideje, hogy szűrésre menjen. A megoldást abban látom, hogy az embereket anyagilag érdekeltté kell tenni, például úgy, hogy kevesebb TB-t fizessen az, aki rendszeresen jár szűrésre. De ez nem orvosi, hanem társadalmi kérdés.

Dr. Bősze Péter Bősze Péter 1963-ban végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Tanulmányait követően Karcagra került, de lehetőséget kapott, hogy bejárjon Debrecenbe a Női Klinikára, és képezze magát. 1970-ben az Orvostovábbképző Egyetem Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója meghívta csapatába. Itt kapott alapos egyetemi képzést a nőgyógyászat terén, emellett a citogenetikai laboratóriumban dolgozhatott. 1974-ben egy évet töltött Edinburgh-ban, ahol genetikai kutatást végzett. Miután visszatért Magyarországra, a humán genetika terén elért eredményeiért tanúsítványt kapott, majd befejezte PhD tanulmányait. 1988-ban kinevezték az Országos Onkológiai Intézet Nőgyógyászati Osztályának vezetőjévé, ahol évente, többek között 1000 kemoterápiás kezelést is felügyelt, és megteremtette a Budapesti Iskolának nevezett nőgyógyászati ráksebészet alapjait. Később csatlakozott a korábbi tanítványaiból alakult nőgyógyászati onkológiai csoporthoz a Szent István Kórházban. Itt számos új műtéti eljárást dolgoztak ki. Bősze Péter a hazai rákgenetikának is egyik meghatározó tagja. 1997 és 1999 között az Európai Nőgyógyászati Onkológiai Társaság (ESGO) elnökeként küzdött, hogy széles körben elismerjék a nőgyógyászati onkológusokat. Bősze Péter a Magyar Nőgyógyász Onkológusok Társaságának alapító elnöke és folyóiratának alapító főszerkesztője. Maria Marchettivel megosztva látja el a főszerkesztői feladatokat a European Journal of Gynaecological Oncology című szaklapnál, és kelet-európai szerkesztője volt a The European Journal of Obstetrics and Gynaecology and Reproductive Biology lapnak. 1999-ben megalapította az Európai Nőgyógyászati Rák Akadémiát (EAGC), hogy támogassa az oktatást. Pályafutása során Bősze doktor több mint 200 kongresszuson vett részt előadóként, közel 300 tudományos közleményt és számos könyvet írt, szerkesztett. Bősze Péter hozta létre a Magyar Orvosi Nyelv című folyóiratot, amely biztosítja, hogy bármi történjen is a genetika, az onkológia és a nőgyógyászat terén, arra a magyaroknak legyen megfelelő szava, kifejezése.

Az interjúban említett rákgenetikai tanácsadásra a következő számon lehet bejelentkezni: 30 3380470

)
Könnyedén az allergia tüneteivel szemben (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +26, +32 °C
Minimum: +11, +18 °C

A napsütés mellett többször megnövekszik a felhőzet, a több és vastagabb felhő a Dunántúlon ígérkezik. Nagyobb eséllyel itt alakul ki eső, zápor, zivatar. Élénk lesz az északnyugati szél, 23, 30 fok között alakul a legmagasabb hőmérséklet. Csütörtökön frontmentes idő lesz, de a nagy napi hőingás több panaszt is okozhat. A vérnyomás-ingadozás mellett a fejfájás szintén gyakori tünet lehet, a fokozottan érzékenyeknél pedig a görcsös bántalmak felerősödése is várható. Markáns hatások azonban nem érvényesülnek, a hőségmentes idő jót tesz az alvásnak és a pihenésnek. A Dunántúlon kissé változékonyabb idő lesz, ott ingadozhat a hőérzet. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások: