Magyarországon évente egy nagyobb város lakosságának megfelelő, közel 50 ezer rákos megbetegedést diagnosztizálnak, miközben csaknem 31 ezer beteg veszíti életét valamely daganattípus miatt. A hazai adatok sajnos kiugróan magasak az európai átlagot tekintve, negatív listavezetők vagyunk az emlő, tüdő, vastag- és végbélrák esetében. A rendszeres szűrőprogramok és prevenciós tanácsadások segítségével némileg javult a helyzet az hasnyálmirigyrákot diagnosztizált betegeknél még mindig ijesztően nagy a halálozási arány. Bizonyos daganattípusok rosszul, vagy szinte egyáltalán nem reagálnak a hagyományos kezelésekre, ami új irányba terelte a rák elleni küzdelmet – a rákos sejtek ellen irányuló műveletek helyett szervezetünk védelmét, az immunrendszert vérteznék fel.
A gyógykezelések több mint felét adhatja
A kutatók több évtizede, világszerte végeznek vizsgálatokat annak megismerésére, hogy az immunrendszer milyen szerepet játszhat a rákos megbetegedések elleni küzdelemben. Az immunterápia olyan egyedi megközelítése a rákos megbetegedések kezelésének, amely a szervezet immunrendszerét használja fel a rák leküzdésére. „A terápia alapja az a felismerés, miszerint minden emberi szervezetben vannak ráksejtek, de ideális esetben az immunrendszer ezeket felismeri, és el is pusztítja. A betegség akkor üti fel a fejét, amikor a daganatos sejtek elrejtőznek az immunrendszer elől. Az immunonkológiai kezelések kiiktatják a gátló receptorokat, a gyógyszer hatására pedig beindul a szervezet immunválasza” – hangsúlyozta Dr. Dank Magdolna, a Semmelweis Egyetem Onkológiai Központjának megbízott igazgatója, aki az innovatív gyógyszereket fejlesztő Bristol-Myers Squibb sajtóeseményén beszélt a legújabb gyógyászati lehetőségekről.
Mint mondta, az immunonkológiát egyelőre csak a gyógykezelések 3 százalékánál alkalmazzák, az orvosok azonban igen bizakodóak. Az eddigi eredményeket figyelembe véve elképzelhető, hogy tíz év múlva már az onkológiai terápiák közel 60 százaléka ezen az új, hosszú távú minőségi túlélési lehetőséget biztosító kezeléseken alapul majd.
Elpusztítástól az elszabadulásig
Az immunonkológia működésének szintjét három E-betűs szóval írta le a főorvos. Ezen stádiumok a következők:
Elpusztítás, elimináció: Ez zajlik a szervezetben egészséges állapot esetén. Testünkben folyamatosan keletkeznek rákos sejtek, immunrendszerünk azonban felismeri és elpusztítja ezeket. Ahhoz, azonban, hogy a szervezet kellő hatásfokkal végezhesse a rákos sejtek megsemmisítését, fontos, hogy ne vonjuk el az erőforrásait. Egy rossz fog, begyulladt aranyér vagy nem kezelt kötőhártya-gyulladás miatt plusz feladatokat adunk a káros sejteket elpusztító T-limfocitáknak, amelyek így nem tudnak maximális hatékonysággal működni. Ez vezethet a második lépcsőfokhoz.
Egyensúly, equilibrium: Előfordulhat, hogy kialakul valamekkora daganatsejtes mozgás, azonban még ez sem jelenti feltétlenül a rákos sejtek burjánzását. Amíg a folyamat az immunrendszer kontrollja alatt van, a rákos sejtek nem szabadulnak el. Amennyiben ez a kontroll megszűnik, úgy a harmadik, legsúlyosabb stádium következik.
Elszabadulás: a daganatsejtek kibújnak az immunrendszer ellenőrzése alól, és áttétet képezve szaporodni kezdenek. A legsúlyosabb állapotban ez a rák elterjedéséhez, áttétek kialakulásához vezethet.
A daganat alkalmazkodó, mindent megtesz azért, hogy eltolja magától az immunrendszer sejtjeit, és láthatatlan maradjon előttük – magyarázta Dr. Dank Magdolna. Az immunonkológia alapja, hogy a T-limfociták újra felismerjék és elpusztítsák a daganatsejtet. Ehhez a „piszkos munkát” végző immunsejtek aktiváló mechanizmusába kell belenyúlni, és számos receptor blokkolásával, illetve aktiválásával kell rávenni őket a megfelelő célpont megtámadására. Nem csak a T-limfocitákat, de a daganat környezetét is úgy kell befolyásolni, hogy a kezelés hatékonyságát a lehetőségek szerint maximalizáljuk – mondta el az igazgató.
Jelentős áttörés a melanoma gyógyítása terén
A páciensre nehezedő betegségterhet jelentősen könnyíthetik az immunonkológiai kezelések, amelyek mellékhatások tekintetében is jóval szelídebbek az eddig használt terápiákénál. Az új típusú készítményeknél steril tüdőgyulladás alakulhat ki, ezek előfordulása viszont töredéke csupán a többi kezelések mellékhatásainak – emelte ki az igazgató.
A melanomában szenvedő betegek esetén komoly áttörést sikerült elérni ezzel a módszerrel, ami azért is örvendetes, mert ez a daganattípus a fiatalabb korosztályt is nagy arányban sújtja - tízből hat beteg 65 éves kor alatti. A Bristol-Myers Squib egy készítményével már sikeresen blokkolták azt a PD-1 fehérjét, amely az immunsejteket akadályozta meg a rákos sejtek beazonosításában. Az immunterápiás kezelésekkel a tüdőrák és a veserák területén is kimagasló eredményeket értek el a szakemberek, de jelenleg is a rákos megbetegedések több, mint húsz területén zajlanak ígéretes kutatások. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az immunválaszt erősítő kezelés a legtöbb esetben még csak kiegészítő terápiaként alkalmazható a hagyományos módszerek – kemoterápia és sugárkezelés – mellett, azokat teljes egészében nem váltja ki.
