A 2012-es 3,5 millióval szemben ez mintegy 60 százalékos növekedés jelent alig 15 év alatt az Amerikai Ráktársaság (ACS) szakértőinek elemzése szerint, amelyet kedden mutattak be a párizsi World Cancer Congress nevű nemzetközi konferencián.
Ahogy a világ lakossága nő és öregszik, a szegény és közepes fejlettségű országokban a nők körében fogják szedni legtöbb áldozatukat a daganatos betegségek, amelyek többsége megelőzhető lenne - közölte a tanulmány ismertetésekor Sally Cowal, az ACS alelnöke, aki a főbb kockázati tényezők között nevezte meg a fizikai inaktivitást, a helytelen táplálkozást és az elhízást .
Kétszer több lehet az emlőrákos eset
Egy másik, a The Lancet orvostudományi folyóiratban szerdán megjelent tanulmány előrejelzése szerint az emlőrákkal diagnosztizáltak száma megkétszereződik, és el fogja érni az évi 3,2 milliót 2030-ra a 2015-ben diagnosztizált 1,7 millióhoz képest.
A méhnyakrákos esetek száma hétszázezerre nőhet 2030-ig főként az alacsonyan és közepesen fejlett országokban.
Minden hetedik nő ma daganatos betegségben veszti életét, ez a legmagasabb arányú elhalálozási ok a szív-és érrendszeri megbetegedések után. Mellrákban 2012-ben több mint 521 ezer nő halt meg világszerte, tüdőrákban több mint 491 ezer ember vesztette életét - olvasható a tanulmányban.
Megelőzhető lenne a baj
A leghalálosabb négy rákbetegség - a mell- , a vastagbél-, a tüdő- és a méhnyakrák - megelőzhető lenne, korai felfedezésével pedig sikeresebben kezelhető. Ugyanakkor a szegényebb országokban, ahol sokkal kevesebb rákbetegséget diagnosztizálnak, mint a fejlett államokban, jóval nagyobb csoport hal meg ebben a betegségben.
A méhnyakrák megelőzhető lenne a humán papillomavírus (HPV) elleni oltással és méhnyakrák-szűréssel.
A Londoni King's College egyetem szakemberi által készített tanulmány szerint az alacsony és közepesen fejlett országokban egy alap rákszűrőprogram már az egészségügyi kiadások alig három százalékából is megvalósítható lenne.
