Balszerencse eredménye a rák

Mindez “rossz szerencse” hozadéka, állítja a Johns Hopkins Medicine legújabb kutatása. A rákos esetek mintegy kétharmada ugyanis olyan véletlenszerű génmutációk miatt történik, amelyek képesek a ráktumorok növekedését gyorsítani, állítják a kutatók.

Mindez nem azt jelenti, hogy nyugodtan dohányozhatunk vagy hogy nem kell naptejet használnunk. Vannak olyan ráktípusok ugyanis, amelyek esetében az életmód és a környezet nagy szerepet játszik: ilyen például a tüdő- vagy a bőrrák is. Ha pedig fordult már elő rákos megbetegedés a családban, az sajnos arra utal, hogy nálunk is van esély, bizonyos rákoknál ugyanis nagyobb szerepet játszik a genetikai öröklődés. A rákos megbetegedések maradék egyharmada környezeti tényezők és örökölt gének miatt történik.

A Princeton Egyetem kutatói olyan elméleti modellel álltak elő, amely megmutatja azokat a körülményeket, amelyekben egy szunnyadó tumor ádáz szaporodásba kezd, azaz malignussá válik. Kattintson a részletekért! Elmondhatjuk tehát, hogy a rákért összesen három tényező kombinációja felelős: a balszerencse (génmutációk), a környezeti tényezők és a genetikai öröklődés. A kutatás mögött álló Bert Vogelstein egy olyan tudományos modellt is megalkotott, amellyel képes lehet számszerűsíteni a három tényező fontosságát. A kutatók elmondták: életmódunk és szokásaink megváltoztatása sokat segíthet bizonyos ráktípusok elkerülésében, de még ezzel sem tudjuk mindegyiket elkerülni. Sokat segíthet életünk megmentésében a korai diagnózis.

Azt már vagy 20 éve tudjuk, hogy a mutációk szerepet játszanak egyes rákok kialakulásában, ezen kutatás viszont arra mutat rá, hogy mennyire nagy szerepe van a mutációknak. A tudomány egyre inkább hangsúlyozza, hogy bizonyos rákos megbetegedések csak azért jelentkeznek, mert egyes mutációk hatására beindul a tumorok fejlődése, ez pedig nem más, mint balszerencse. A burjánzásnak indult tumorsejtek ugyanis a szervezet három védvonalán is keresztül tudták magukat verekedni: ezek sorban az apoptózis (azaz programozott sejthalál), a DNS-javító enzimek, valamint az immunrendszerünk.

A kutatók 31-féle különböző emberi szövetet, illetve az ebben kialakuló rákok fejlődését vizsgálták. Megfigyeléseik szerint minél jobban osztódnak egy szövet sejtjei, annál nagyobb az esélye annak, hogy a rák jelentkezhet az adott szövetben. A vastagbélben például jobban osztódnak a sejtek, mint bármilyen más emésztőszervben, és a rák a leggyakrabban az emésztőszervrendszeri szervek közül a vastagbélben jelentkezik. Statisztikai elemzések szerint a sejtosztódás általában 65 százalékban járul hozzá a többi tényező közül a rák megjelenéséhez.

A 31 ráktípusból 22-t a génmutációk okoznak, míg a többi kilencnél a környezet és az öröklődés is nagy szerepet játszik: ilyen például a tüdőrák, amelyet a dohányzás súlyosbít jelentősen, illetve a bőrrák, amelyet azért kapunk, mert túl erősen vagy túl sokat süt minket a nap: ezek mellett azonban a mell-, petefészek-, prosztata- és kolorektális rákok is hasonló okokból fejlődnek ki.