Az éhezés megvédi az egereket a kemoterápia mellékhatásaitól

48 órányi éhezés elég volt egy állatkísérletben ahhoz, hogy az egereknél ne jelentkezzenek a daganatellenes kemoterápia kellemetlen mellékhatása - adta hírül egy hétfőn publikált tanulmány. Ha ugyanezt a kedvező hatást sikerül igazolni emberekben is, az nagy segítség lehet a kemoterápia súlyos mellékhatásaitól szenvedő daganatos betegeknek - és lehetővé teheti még agresszívebb daganatellenes szerek kifejlesztését.

"Nagyon nagy adag kemoterápiás szert kaptak, mégis úgy rohangáltak, mintha nem kaptak volna semmit" - mondta Valter Longo, a Dél-Kaliforniai Egyetem olasz származású kutatója. "Mindenki csak arra koncentrál, hogyan pusztítsa el a daganatsejteket. Mi a többi sejt védelmét helyeztük előtérbe" - magyarázza a szakember.

Longo és csapata már benyújtotta engedélyezési kérelmét egy kisméretű humán vizsgálatra a kaliforniai egészségügyi hatóságokhoz. Kutatásaikban a böjtöléstől eltérő lehetőségeket is keresnek, amelyek kivédik a kemoterápia mellékhatásait. "Lényegében azt a minden élő szervezetben meglévő mechanizmust próbáljuk meg jobban kiaknázni, amely az éhezéshez kapcsolódik, nevezetesen hogy ilyenkor a szervezet ellenáll minden vegyületnek, ami belekerül" - mondta egy telefonos interjúban.

Az éhezésről már korábban kimutatták, hogy jó védekezést jelent a hősokk vagy éppen az acetaminophen mérgezés ellen. Longo és csapata az éhezés védekező mechanizmusát élesztőgombákon, humán sejteken, patkány sejteke és végül egereken tesztelte. A sejtekben és az állatokban egy gyermekkorban gyakori daganatot idéztek elő.

Az eredmények igen figyelemreméltóak voltak. Az éheztetett élesztőgombák a mérgező anyag szokásos koncentrációjának ezerszeresét is kibírták. A humán és a patkány sejtek tízszeres mennyiségű daganatellenes szert viseltek el - miközben a daganatsejtekben ez a hatás nem volt megfigyelhető, sőt, úgy tűnt, az éhezés gyengíti a daganatsejteket. Az egereken nem látszott a fájdalom vagy stressz a kemoterápia után, amelyek egyébként az emberekben szokásos koncentráció 3-5-szörösével zajlottak.

Az állatok ugyan elvesztették testsúlyuk 20 százalékát két nap alatt, de négy nappal a kemoterápia után vissza is szedték. Azok az állatok, amelyek 60 órán át éheztek, testtömegük 40 százalékát adták le, és egy héten belül szedték vissza. A nem éheztetett egerek több mint fele nem bírta ki a kemoterápia mérgező mellékhatásait, és amelyek túlélték azt, 20 százalékot vesztettek súlyukból. A 28 éheztetett egérből csak egy halt meg.

Az egyszeri alkalommal végzet kemoterápia nem volt alkalmas a daganat teljes gyógyítására, de meghosszabbította az egerek életét. A daganat mesterséges létrehozása után az egerek ugyanis általában 30 napon belül meghalnak, az éheztetett egerek azonban 60 napig bírták. Longo és csapat most olyan vizsgálatokat végeznek, melyben arra keresik a választ, hogy több komponensű (több hatóanyaggal végzett) kemoterápia mellékhatásai is kiküszöbölhetőek-e éhezéssel.

"Optimális esetben egyszeri alkalommal az összes daganatos sejt elpusztítására törekszünk, de valójában ez nem is biztos, hogy szükséges. Módszerünkkel - ha embereknél is működik - el lehet végezni több kemoterápiás ciklust is" - mondta a szakember, aki szerint a terápia egyszerűsége miatt nagyon hamar biztonságossá és hatékonnyá lehet majd nyilvánítani. "Nagyon komoly eredményeket várok már néhány héttel azután, hogy elkezdjük az új vizsgálatokat" - mondta Longo, aki azt is kifejtette, hogy egy egyszerű vérteszttel meg lehet határozni, hogy a böjtölés meghozta-e a kívánt hatást. "Egy éven belül a módszert akár bármelyik kórházban alkalmazhatják, ha emberen is működik - de ez nagyon nagy ha" - mondta a kutató.

Az első klinikai vizsgálatok nem a kemoterápiás dózisok emelését célozzák, hanem az éhezés kedvező hatását elemzik majd. Ezután kerülhet sor arra, hogy az éhezés kemoterápiás dózisra gyakorolt hatását elemezzék. "Én úgy hiszem, működni fog a dolog" - mondta Longo az AFP-nek. "Csak meg kell találnunk, hogy mennyi idő szükséges emberben. Ugyanúgy 48 óra vagy több, a más génállomány miatt? Elég jól ismerjük a mechanizmust, bízom benne, hogy megtaláljuk az ekvivalens időt. Biztos vagyok benne, hogy egy vagy két éven belül meglesz" - fogalmazott Longo.

Copyright AFP [2008] / Translation Medipress

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

D-vitamin
D-vitamin: milyen hatással van a májra, ha minden nap szedjük? Ezt mondják a kutatások
D-vitamin
Sokan rosszkor szedik a D-vitamint – ez az ideális időpont a szakértők szerint
5 megoldás a magas reggeli vércukorszintre – Így lenne érdemes kezdeni a napot
hormonproblémák
Súlyos károkat okoz a hormonháztartásban, mégis rengetegen fogyasztják
jótékony hatások
Nem hinnénk, de ezt teszi a dinnye a szervezetünkkel
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +32 °C
Minimum: +14 °C

Túlnyomóan derült, napos időre számíthatunk, csak délután a Dunántúlra sodródhatnak fátyolfelhők. Csapadék nem lesz. A Dunántúlon délies irányú szél lesz a jellemző, melyet északnyugaton élénk lökések is kísérhetnek, míg a Dunától keletre gyenge vagy mérsékelt marad a változó irányú légmozgás.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 30 és 35 fok között alakul, de az északkeleti határvidék közelében ennél pár fokkal alacsonyabb lehet a maximum. Fronthatás az elkövetkező napokban nem érvényesül, ugyanakkor napról napra egyre melegebb lesz az idő.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Melyik vitamin hiánya okoz vérszegénységet? – Kevesen mennek át ezen a teszten A különféle betegségek megelőzéséhez kulcsfontosságú, hogy ismerjük azok kiváltó okai. Te mennyire vagy jártas a témában? Teszteld tudásod kvízünkben!
kvíz
Melyik szervünk szűr meg naponta 180 liternyi folyadékot? Teszteld, mennyit tudsz az emberi testről! Minden szervünk nélkülözhetetlen szerepet játszik szervezetünk működésében, mégis számos meglepő érdekességet kevesen ismernek velük kapcsolatban.