A rosszindulatú csontdaganat jelei

Mint mondta, a végtagok esetén a problémát a kialakuló csonthiány okozza, egy végtag ugyanis csak akkor tartható meg, ha pótolni tudják a hiányt, amely a daganat eltávolítása miatt keletkezett. Ez a pótlás vagy protézissel, implantátummal történik, vagy pedig biológiai rekonstrukcióval, valamilyen csont átültetésével.

Hozzátette, hogy az átültetett csont lehet a beteg saját csontja, például a szárkapocscsont jelentős része komolyabb következmények nélkül eltávolítható és más helyre átültethető. Perlaky Tamás elmondta azt is, hogy a csontdaganat legjellemzőbben a térd tájékán jelenik meg, a combcsont alsó vagy a lábszárcsont felső végén, de gyakori a megjelenése a felkarcsont felső végében, illetve a medencén is. Elmondta, hogy a rosszindulatú csontdaganatok figyelmeztető jele a sérülés nélkül megjelenő, tartós fájdalom.

Szólt arról is, hogy a leggyakoribb rosszindulatú csontdaganatok gyermek- és fiatal felnőttkorban jelentkeznek elsősorban, idősebb korban, felnőtteknél pedig jellemzően áttétes, másodlagos daganatok fordulnak elő jelentős számban. Felnőtteknél általában protézissel pótolják a csonthiányt, a fiataloknál pedig inkább a biológiai rekonstrukcióra törekednek.

Megjegyezte, hogy az elsődleges csontdaganatok összességében a többi daganattípushoz képest nem túl gyakoriak, az összes rosszindulatú daganat 1 százalékát adják. Ez Magyarországon 30 esetet jelent évente, a másodlagos daganatok viszont jóval gyakoribbak.

Ez is érdekelheti

kórházi várólista

Leghosszabb várólista: 7 év egy térdprotézisért

hőérzékelés

A kézfogás melegét is érezhetik az amputált betegek

protézis

Gurulva közlekedik a 3D nyomtatott protézises teknős

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

Betegség, amely a csontokat deformálja A kondroszarkóma az egyik leggyakoribb csontdaganat, de még így is csak néhány embert érint évente Magyarországon. Kezelésében kulcsfontosságú a korai felismerés. A kondroszarkóma egy csontból kiinduló rosszindulatú daganat . Az oszteoszarkóma után a kondroszarkóma a második leggyakoribb csontszarkóma, de még így is nagyon ritka: egymillió emberből évente 0,5-1 új érintettje van. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon évente 5-10 új beteget fedeznek fel az orvosok. Jellemzően a hosszú csöves csontok epifizisében és metafizisében, a lapos csontokban és a medencecsontokban alakul ki, 20 és 70 év között szinte minden életszakaszban előfordulhat.