Itthon évente 1000-1200 méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizálnak és közel félezer halálesetért tehető felelőssé a betegség, pedig az időben felfedezett kór gyógyítható. Van mit javítanunk a statisztikán: csak összehasonlításképpen, míg nálunk 500 nő hal meg évente méhnyakrákban, Finnországban "csupán" egy. Összeszedtünk, mit érdemes tudni erről a betegségről, illetve mit tehetünk annak érdekében, hogy ez a fertőzős és betegség ne végződjön halállal.
1. A méhnyakrák a világon a harmadik leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében. Kialakulásáért a humán papillomavírus (HPV) felelős. A HPV vírusok közül 14 magas kockázatú, amelyek a méhnyakrákos esetek 99,7 százalékáért felelősek. Rákkeltő típus még a például a HPV-31, 33, 45 is. A magas kockázatú vírusok közük a két legagresszívabb típus a HPV16 és a HPV18, melyek a méhnyakrákos esetek több mint 70 százalékáért felelnek önmagukban.
2. A méhnyakrák közel száz százalékban megelőzhető az oltással, a megfelelő szűréssel és kezeléssel. A védőoltással azt akadályozhatjuk meg, hogy a HPV fertőzést tudjon okozni a szervezetünkben. Minden nő saját felelőssége, hogyan vélekedik a védőoltásról, mindenesetre nagy lehetőség, hogy egy halálos betegség megelőzhető vakcinával.
A méhnyakrák elleni oltást idősebb korban is érdemes beadatni 3. A jelenlegi szűrési módszernek (sejtkenet alapú) vannak korlátai. A méhnyakrákos esetek egyharmada olyan nőknél alakul ki, akik voltak szűrésen , és a sejtkenet alapú szűrés eredménye negatív volt. Hét nőből egy esetében magas fokú sejtszintű elváltozás van jelen a negatív sejtkenet, de pozitív HPV 16 eredménye mellett. A nőgyógyászati rákszűrés azért nagyon fontos, mert már egy korai elváltozást is ki tud mutatni. A kenetvételt háromévente egyszer a társadalombiztosítás finanszírozza a 25-65 év közötti nőknél.
4. A kenetvétel eredményére korábban a P-besorolást - P1, P2, P3, P4, P5 - használták, és előfordul, hogy még ma is így jelölik. A P1 és P2 jelent kiváló eredményt. Ma már sokkal fejlettebb úgynevezett Bethesda-rendszert alkalmaznak, a lelet eredménye lehet negatív vagy ASCUS, LSIL, HSIL. De a CIN kifejezéssel is találkozhatunk ma már, ezzel kategorizálják ugyanis a rákmegelőző állapotok - CIN1, CIN2, Cin3 - súlyosságát.
5. A méhnyakrák kiszűrését ma már több teszt is segíti. A HPV teszt kimutatja a 14 magas kockázatú HPV típust, valamint a HPV16 és a HPV18 típusokat azonosítja is. Létezik olyan teszt is, amely megmondja, hogy kinél szükséges azonnali beavatkozást végezni. Egy harmadik teszt pedig megerősíti, hogy a rosszindulatú elváltozás jelen van a szervezetben. A HPV teszt jelenleg még nem része a rutin nőgyógyászati rákszűrésnek , az orvos csak akkor kéri, ha a citológiai lelet eltérést jelez, így szükséges lehet a további lépések eldöntéséhez. Minden panasz és tünet nélkül is kérhetjük a HPV teszt elvégzését, de ebben az esetben mi fizetjük a költségét. Ha a teszt eredménye negatív, nagy biztonsággal kizárható a rákmegelőző állapot.
6. Egy nő élete során többször is megfertőződhet HPV-vel, és a nők körülbelül 80 százaléka legalább egyszer meg is fertőződik. Amikor a HPV bekerül a szervezetbe, az immunrendszer harcolni kezd vele. Ha erős a szervezetünk, akkor gyorsan leküzdi a vírust, így kezelés nélkül is elmúlhat a fertőzés. A fertőzésnek nincsenek tünetei, és sokszor csak átmeneti, néhány hét vagy hónap alatt teljesen megszűnik. Ha tünetek vannak, az már bajt jelez, ilyen jel lehet a pecsételő vérzés, a rendszertelen vérzés, erős hüvelyi folyás, elnehezült érzés a hüvelyben, illetve az alhasi fájdalom.
7. A HPV leggyakrabban szexuális úton terjed, ám ez nem jelenti azt, hogy csak az kaphatja el, akinek sok partnere volt. Akár egyetlen együttlét elég a fertőzéshez, és a nemi szervek bőrfelületeinek érintkezésével jut át egyik emberről a másikra, ezért az óvszer sem véd teljes mértékben.
Mi történik akkor, ha valaki megbetegszik? Honnan tud erőt gyűjteni, megoldást találni? A Mályvavirág Alapítvány 2013-ban jött létre azzal a céllal, hogy minél több embernek nyújthasson segítséget naprakész információkkal a méhnyakrákról és a megelőzés fontosságáról. Az alapítvány ugyanúgy segíti a méhnyakrákos nők gyógyulását, mint a (még) nem érintettek felvilágosítását. Az alapítványt vezető Tóth Icó maga is megküzdött a betegséggel, ám a műtét és a kezelések után úgy gondolta, közkinccsé teszi tapasztalatait. Mindez könyv formájában is megjelent, Minden Anyuka meggyógyul! címmel. Legutóbb pedig a Te Mályva-könyvecskéd címmel adtak ki egy kézikönyvet, amely gyakorlati tanácsokkal látja el azokat, akik már nem tudják elkerülni a műtétet. Itt idézik Winston Churchill elhíresült mondatát, miszerint "Ha a poklon mész át, szedd a lábad", utalva ezzel arra is, bármennyire nehéz időszak lehet ez egy méhnyakrákos beteg számára, van remény a gyógyulásra, és arra, hogy ismét közel teljes életet éljenek.
