Diabétesz és stroke

Diabéteszben a keringési rendszer fokozottan veszélyeztetett. A cukorbetegség okozta kísérőbetegségek az agysejteket is károsítják, úgynevezett enkefalopátiát okozva, a nagyobb ereket károsító hatásának egyik megnyilvánulása a stroke.

Agyvérzés avagy agyi érkatasztrófa

Az érbetegségek, köztük az agyérbetegségek gyakorisága fokozatosan emelkedett az elmúlt évtizedekben, a stroke (agyi érkatasztrófa) és ezek szövődményei képezik a szívbetegségek és rosszindulatú daganatok után a harmadik leggyakoribb halálokot, továbbá a rokkantság gyakori előidézői. A stroke az agy körülírt területeinek hirtelen kialakuló, átmenetileg fennálló vagy kedvezőtlen esetben véglegessé váló funkciókárosodása, amely úgy jön létre, hogy a kérdéses agyi régió vérátáramlása és ilyen módon a szövetek oxigén- és tápanyagellátása valamilyen okból kifolyólag jelentősen lecsökken vagy megszakad. A stroke-nak számos rizikófaktora ismert (növekvő életkor, magasvérnyomás betegség, szívbetegség, cukorbetegség, magas vérzsírszint, érelmeszesedés, a vér folyékonyságát csökkentő, illetve fokozott alvadékonyságát okozó eltérések, a cigarettázás, túlzott alkoholfogyasztás, intravénás drogok, stressz, bizonyos családban öröklődő gének). Egy korábbi stroke szintén növeli egy újabb stroke bekövetkezésének valószínűségét. A stroke rizikók egy része kizárólag nőkben fordul elő (fogamzásgátló szedés, terhesség, szülés).

Hogy jön létre?

A vért pumpáló szívet, a vért a szövetekhez szállító artériákat és a vért a szövetektől elszállító vénákat együttesen kardiovaszkuláris rendszernek nevezzük. Amikor szűkebben az agy vérellátásáról beszélünk, az ún. cerebrovaszkuláris rendszerrel foglakozunk. A stroke-okat kialalkulásuk módja szerint két nagy csoportba oszthatjuk: iszkémiás- és vérzéses stroke-ra. Az iszkémiás stroke-ban -, amely a stroke-ok túlnyomó többségét, kb. 80 százalékát teszi ki, - a szöveti átáramlászavar, következésképpen oxigénhiány (iszkémia) legyakoribb oka a vért szállító arteriák elzáródása, jóllehet elzáródás történhet az elvezető agyi vénákban is. A vérzéses stroke (agyvérzés) akkor jön létre, amikor az agyi artéria megreped és vérzik, ilyenkor a vér és az oxigén nem jut el a rendeltetési helyére, ráadásul az érpályából kilépő vér irritálja az agyszövetet és megnöveli a koponyán belüli nyomást.

Kis- és nagyerek az agyban

A diabéteszben (cukorbetegség), különösen annak 2-es, inzulint igénylő típusában, a keringési rendszer fokozottan veszélyeztetett. A diabétesz egyik legtöbb problémát okozó szövődménye a kis- és nagyerek felgyorsult elmeszesedése (mikro- és makroangiopátia). A diabétesz okozta kisérbetegségek leggyakrabban a szem ideghártyáját (retinopátia), a vese érgomolyait (retinopátia), az érző-, mozgató- és vegetatív idegsejteket (neuropátia), a szívizomsejteket (kardiomiopátia) és az agysejteket károsítják (enkefalopátia). A diabétesz nagyobb ereket károsító hatásának egyik megnyilvánulása a stroke, amelynek kockázatát többszörösére emeli a cukorbetegség kialakulása.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Tekintettel arra, hogy a diabétesz a fejlett gazdaságú országokban - különösen 65 év felett - egyre gyakoribbá váló betegség, és mint ilyen, az iszkémiás stroke egyik legfontosabb rizikófaktorává vált. A stroke bekövetkezésének esélyét közvetett módon is növeli a diabétesz, mégpedig azért, mivel a stroke egyik leggyakoribb előzménye, a hypertónia is lényegesen gyakoribb a cukorbetegekben, mint a normál népességben. Fontos egy másik összefüggés ismerete is; stroke bekövetkeztekor a cukorbeteg pácienseknek rosszabb a túlélési és gyógyulási esélye, mint nem cukorbeteg betegtársaiknak.

A cukorbetegség kialakulása részben genetikailag, részben környezeti tényezők által meghatározott, a 2-es, inzulint igénylő típusúban az örökletes, a 1-es típusú, inzulint nem igénylő formájában pedig az életmódbeli faktoroknak van nagyobb szerepe. Az elmondottakból következik, hogy rendszeres aerob testmozgással, a túlsúly megelőzésével, a rostokban gazdag, finomított cukrot kerülő, kiegyensúlyozott táplálkozással, a már kialakult cukorbetegség szoros orvosi kontrolljával sokat tehetünk az érrendszeri szövődmények, közöttük a stroke megelőzéséért.

Ajánlott olvasmány: Jermendy Gy.-Winkler G. 100 kérdés és felelet a klinikai diabetológiából. Tudomány Kiadó

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Keresik 2024 legjobb fiatal gyermekgyógyítóit
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +6 °C
Minimum: -1 °C

Az ország keleti felén nagyrészt borult, párás, ködös idő várható, ott legfeljebb csak kisebb körzetekben süthet ki a nap, a Dunántúl legnagyobb részén viszont napos idő valószínű. Szitálás előfordulhat. A déli szél Sopron és a Kisalföld térségében megélénkül, olykor megerősödik, másutt gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet a borult, párás, ködös tájakon 1 és 4, a naposabb országrészekben 5 és 10 fok között alakul. Késő este általában -2 és +4 fok közötti értékeket mérhetnek. Európa nagy részén, így nálunk is anticiklon határozza meg jelenleg az időjárás alakulását. Ilyen módon nyugodt, eseménytelen időben lehet részünk, és nem kell fronthatástól tartani.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra