A cukorbetegség az esetek többségében egy életen át tartó állapot, ám az érintettek kilátásait tekintve mégsem mindegy, hogy mikor ismerik fel. A 2-es típusú cukorbetegség ugyanis korai diagnózissal bizonyos esetekben visszafordítható. Ennek érdekében állították össze a Semmelweis Egyetem kérdőívét is, amely életmódbeli és egészségügyi tényezők alapján számítja ki, mekkora a valószínűsége annak, hogy valakinél a következő tíz évben cukorbetegség alakuljon ki. A teszt célja tehát, hogy mielőbbi stádiumában felfedje a cukorbetegség, vagy akár az azt megelőző állapot jelenlétét –számol be a FINDRISK kérdőívről az intézmény.
Az első jelek
A cukorbetegség idővel a vegetatív és érzőidegrendszer zavarát okozhatja, ha ennek jeleit időben felismerik, az segítheti a betegség hatékonyabb kezelését, vagy akár a megelőzését is. Ebből kiindulva a Semmelweis Egyetem tanulmánya összefüggést keresett 2-es típusú diabétesz kialakulásának magasabb kockázata és az idegbántalom, más néven neuropátia megjelenése között, még a betegség megjelenése előtt.
Az 1-es típusú cukorbetegség szövődményeként bizonyos idő után kialakul, a 2-es típusúnál pedig sok esetben már a betegség felfedezésekor jelen van a szenzoros és a vegetatív idegrendszert érintő neuropátia, mely a cukorbetegség keringési zavarból adódó szövődménye. Mint kiderült, a vegetatív és érzőidegrendszert érintő zavarok nemcsak a cukorbetegeknél, hanem azoknál is kimutathatók, akik vércukorszintje a normális értékhatárnál magasabb, de még nem cukorbetegek – ez az úgynevezett pre-diabetes állapot.
A neuropátia tüneteként fájdalom, égő érzés, zsibbadás jelentkezhet a lábak végein, ami az évek előrehaladtával egyre feljebb húzódik, nyugalomban jelentkezik és éjszaka, mindkét oldalon és lassan romlik. Az objektív, a vegetatív idegrendszert érintő panaszok reflextesztekkel, az érzőideg károsodás pedig különböző összetettségű műszeres vizsgálatokkal mérhető.
„A kutatás során arra voltunk kíváncsiak, mi történik, ha azoknál keresünk neuropátiára utaló jeleket, akiknél a szénhidrát-anyagcsere megváltozását előidéző kockázati tényezők jelen vannak, de hivatalosan még nem beszélhetünk diabétesz előtti állapotról” – mondja dr. Körei Anna a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának adjunktusa. Ilyen rizikófaktor például a magas vérnyomás vagy vérzsír (koleszterin) értékek, melyek cukorbetegeknél és pre-diabetes állapotban összefüggenek a neuropátia jelenlétével.
Egy kérdőív kitöltése választ adhat
Az egyetem munkatársai által létrehozott FINDRISK kérdőív rákérdez egyebek mellett a válaszadó korára, testtömegindexére (BMI), gyümölcs- és zöldségfogyasztásának mértékére, a testmozgás gyakoriságára, magas vérnyomásra, haskörfogatra, illetve a családjában előforduló 2-es típusú cukorbetegségre. A 0-20+ pontos skálán minél magasabb az elért pontszám, annál magasabb a cukorbetegség kialakulásának kockázata. Azoknál, akik a legmagasabb pontszámot kapják, 50 százalék az esélye annak, hogy a következő tíz évben cukorbetegség alakuljon ki.
A kutatásban azokra fókuszáltak, akiknél az érték 12 pont felett volt, de nem cukorbetegek, illetve nincs jelen a cukorbetegséget megelőző állapot sem. A 12 pont ugyanis fokozott kockázatot jelent, így az ezt elérőknek érdemes további laborvizsgálatokkal igazolni a diabétesz kockázatát.
Nomofóbia: meg tudsz lenni a telefonod nélkül? Ebből a tesztből kiderül
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Ez is érdekelhet
Jó hír, hogy a kezdeti neuropátia intenzív életmódváltással akár vissza is fordítható. A több mozgás és a testsúlycsökkentés különösen hatékony lehet ebben a korai időszakban. Fontos a rizikófaktorok (magas vérnyomás, elhízás, koleszterin) kezelése életmódváltással vagy szükség esetén gyógyszeres kezeléssel, hogy így akár megelőzzék a diabétesz és szövődményeinek kialakulását.
Legjobban: