Hosszabb ideje zajlanak kutatások annak felderítésére, hogy miért alakul ki cukorbetegség egyes embereknél. A vizsgálatok egy része a bélflóra lehetséges szerepére fókuszál, amely mindazon mikroorganizmusok – baktériumok, gombák és vírusok – összefoglaló neve, amelyek az emésztőrendszerünkben élnek. Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy azok szervezetében, akik inzulinrezisztenciával küzdenek, kisebb számban vannak jelen olyan baktériumok, amelyek egy bizonyos zsírsavat, butirátot állítanak elő anyagcsere-folyamataik során. A los angelesi Cedars-Sinai Egészségügyi Központ kutatói e felfedezés mentén kezdtek bele egy részletes kísérletbe, amelynek legújabb eredményeiről a Diabetes című tudományos folyóiratban jelentettek meg tanulmányt a közelmúltban – olvasható a kórház közleményében.
Kapcsolat a bélflóra és az inzulin között
Az úgynevezett MILES-tanulmány keretei között 2018 óta gyűjtenek adatokat 40 és 80 év közötti résztvevőktől. Korábban már kimutatták, hogy a császármetszéssel született babák körében magasabb lehet a cukorbetegség kialakulásának kockázata későbbi életkorban. Ezúttal pedig arra szerettek volna választ kapni, hogy az említett butiráttermelő baktériumok alacsony száma valóban fokozza-e az anyagcserezavar rizikóját. Összesen 352 pácienst vontak be a kísérletbe a winston-salemi Wake Forest Baptista Egészségügyi Központ betegei közül. Valamennyiüknek három klinikai kivizsgáláson kellett átesniük, valamint székletmintát is le kellett adniuk.
A kutatók a mintákból genetikai szekvenálással gyűjtöttek információkat a páciensek bélflóra-összetételére vonatkozóan, különös tekintettel az inzulinrezisztenciával kapcsolatba hozott baktériumfajokra. Emellett minden résztvevő egy részletes kérdőívet is kitöltött a táplálkozási szokásaira vonatkozóan, továbbá egy terheléses vércukorvizsgálatot is elvégeztek rajtuk. A laboreredmények alapján 28 résztvevőnél lehetett felállítani a cukorbetegség diagnózisát, míg további 135 beteg eredményei prediabéteszről, a 2-es típusú cukorbetegség előállapotáról árulkodtak.
Mindezek tükrében a kutatócsapat további elemzések során keresett összefüggéseket az inzulinrezisztencia és 36 butiráttermelő baktériumfaj között, amelyeket a székletmintákból határoztak meg. Miután számításba vettek egyéb olyan rizikófaktorokat is, mint a kísérleti alanyok életkora, neme, vagy éppen testtömegindexe, arra a következtetésre jutottak, hogy két baktérium mennyisége is kapcsolatban állt az inzulin hasznosulásának hatékonyságával. A Coprococcus nemzetségbe tartozó baktériumok magas száma pozitívan hatott az inzulinérzékenységre. Ezzel szemben a szintén butiráttermelő Flavonifractor baktériumnemzetség tagjai elsősorban az inzulinrezisztenciával mutattak kapcsolatot.
Elősegíthetjük a diabétesz megelőzését?
A kutatók vizsgálataik folytatásaként abban az irányban keresnek trendeket, hogy a bélflóra összetétele milyen hatással lehet hosszú távon az inzulintermelésre. Ezenkívül arról is szeretnének bővebb képet kapni, hogy az étrend miként befolyásolhatja a bélflóra bakteriális egyensúlyát. Mark Goodarzi, a MILES vezetője úgy fogalmazott, egyelőre korai lenne még találgatni, hogy az emberek miként változtathatnák meg olyan módon a bélflórájukat, hogy azáltal csökkenteni tudják a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Mindazonáltal az elkövetkező 5-10 évben talán erre is választ kaphatunk.
