A legjobb ízű édesítőszer: génjeinktől függ, milyennek érezzük

A genetika is szerepet játszhat az ízlelőreceptorok ingerület-átvitelében, ami jelentős érzékelésbeli eltérésekhez vezethet - derül ki a Pennsylvania Állami Egyetem friss kutatásából.

Ez az eltérés azt is jelentheti, hogy az élelmiszeripari gyártóknak alkalmazkodniuk kell a közönség változatos igényeihez, ami az édesítőszerek használatát illeti. "A genetikai különbség miatt az emberek máshogy érzékelik az ételek ízét" - mondta John Hayes professzor.

A kutatók a laboratóriumi kísérletben résztvevők genetikai állományának alapján meg tudták magyarázni azok aceszulfám-káliumra (szénből, hidrogénből, oxigénből, nitrogénből, kénből és káliumból álló vegyület, E 950 ) adott reakcióját. Ez az anyag egy tápérték nélküli mesterséges édesítőszer, mely a szénsavas üdítőitalok és más termékek gyakori összetevője. Míg egyesek kifejezetten édesnek, mások édes-kesernyésnek érezték az ízét.

A Chemical Senses című szakfolyóirat legújabb számában olvasható adatok szerint a keserűség érzékeléséért felelős gének két változata - a TAS2R9 és a TAS2R31 - megmagyarázza az eltérések egy részét. A kutatásban közreműködő Alissa Allen elmondta, hogy ez a két receptor egymástól függetlenül működik, ám kombinációjuk többféle ízhatást idézhet elő.

Az embereknek 25 keserű ízt érzékelő receptoruk van, amelyek egyfajta lakatként működnek: amikor valamilyen molekula kulcsként "beléjük illik", jelzést küldenek az agynak, ami ízérzetté alakítja azokat - kellemessé vagy kellemetlenné.

Egy népszerű édesítőszer: a sztívia

Egy másik tanulmányban, ami a Chemosensory Perceptionben jelent meg, Allen 122 résztvevővel kóstoltatott kétfajta sztívia-kivonatot : rebaudiozid-a-t és rebaudiozid-d-t. Az egyre népszerűbbé váló, növényi eredetű, tápérték nélküli édesítő fogyasztói igen eltérő ízélményekről szoktak beszámolni. Kiderült, hogy a két sztívia-kivonat íze a kísérletben résztvevőknél is eltérést mutatott, de ez nem állt összefüggésben az aceszulfám-kálium nyújtotta érzettel, mint ahogy az azzal kapcsolatos két gén sem volt érintett a folyamatban. A legtöbben sokkal keserűbbnek érezték a rebaudiozid-d-t, mint a rebaudiozid-a-t.

Hayes hozzátette, hogy ezek a kutatások csak az első lépéseket jelentik az ízérzékelés molekuláris szintű tanulmányozásában.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

paradicsom
Naponta eszel paradicsomot? Ilyen változásokat okozhat a szervezetedben
Magas koleszterin: ezeknek a tévhiteknek sokan bedőlnek – Íme a kardiológusok tippjei
hasnyálmirigy
Árt a hasnyálmirigynek, de napi szinten fogyasztjuk
Ez a vitamin segíthet megelőzni a cukorbetegséget – Nem árt azonban vigyázni vele
viszketés
Nem múló viszketés: rákot jelezhet? – Íme az onkológus tanácsa
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +29 °C
Minimum: +15 °C

Fátyolfelhős lesz az ég, majd délnyugat, nyugat felől átmenetileg vastagszik a felhőzet. A déli óráktól hazánk délnyugati, nyugati felén előfordulhat szórványosan zápor, a déli megyékben néhol zivatar, másutt kevés helyen lehet csapadék. A keleties szelet élénk, néhol erős lökések kísérhetik.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 28 és 33 fok között valószínű, de a Nyugat-Dunántúlon hűvösebb lehet. Kedden nem érvényesül fronthatás, az átmeneti felhősödés egy peremhullám következménye. A frontérzékenyek szervezetét így nem éri jelentősebb orvosmeteorológiai megterhelés.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
A barna cukor jobb, mint a fehér. Igaz vagy hamis? – Tedd próbára tudásod kvízünkben! Tényleg egészségesebb a barna cukor? A gluténmentes étrend mindenkinek jobb? Teszteld, mennyire ismered az egészséggel kapcsolatos tévhiteket!
parlagfű
Parlagfű: bírságot kaphat, aki nem irtja. Igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod! A parlagfű-allergiáról és annak kezeléséről rengeteg tévhit kering. Vajon te felismered, mely állítások igazak és melyek hamisak?