Kutatások szerint olyan nagy mértékben tudja befolyásolni a cukorbetegséget a megfelelő életmód, hogy az életmódorvoslás segítségével bizonyos szintig akár vissza is lehet fordítani az állapotot – mutatott rá dr. Para Györgyi belgyógyász-diabetológus, az Életmód Orvosi Központ szakorvosa. Mint mondta, a kellően intenzív életmódbeli változtatások hasonló sikerességet képesek produkálni a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében, elnyomásában és visszafordításában (vagyis remissziójában), mint a bariátriai műtétek (fogyást célzó gyomorműtétek), ám lényegesen kevesebb mellékhatással.
Egy néhány évvel ezelőtti összefoglaló tanulmányban a szakemberek olyan kutatások eredményeit vetették össze, amelyek az életmódorvoslás hatását vizsgálták ebből a szempontból. A kutatók alapvetően arra az eredményre jutottak, hogy jelentős különbséget kell tenni az intenzív terápiás életmódbeli beavatkozás és az alacsonyabb intenzitású, úgynevezett szubterápiás beavatkozások közt. Amikor komoly ugyanis életmódváltást alkalmaztak a 2-es típusú cukorbetegeknél (biztonságos körülmények mellett napi 600-1100 kcal energiabevitellel), a remissziós arány 49,4 százalékos volt. Az alacsonyabb intenzitású életmódkezeléseknél azonban, ahol csak napi 500-600 kilokalóriával csökkentették az eredeti kalóriabevitelt, 6,9 százalék volt ugyanez az arány.
Összeségében tehát az a következtetés vonható le ebből az eredményből, hogy a 2-es típusú cukorbetegek kezelésében az életmódorvoslásnak elsődleges szerepet kell játszania, a megfelelő intenzitású beavatkozásokat alkalmazva.
Ami életmód miatt alakult ki, azt életmóddal (is) fontos gyógyítani
Magyarországon a 19 és 70 év közötti korosztályban 8 százalék felett van a cukorbetegség előfordulási aránya, és körülbelül ugyanilyen mértékű a cukorbetegséget megelőző állapotban, vagyis inzulinrezisztenciában szenvedő személyek előfordulása a népességben. A felnőtt lakosság mintegy 15 százalékának tehát valamilyen cukoranyagcsere zavara van.
A 2-es típusú cukorbetegséget korábban az idősebbek betegségének tartották, de napjainkban – a legtöbb civilizációs betegséghez hasonlóan – egyre fiatalabb korosztálynál, akár gyermekeknél is előfordul. A betegség kialakulásának fő kockázati tényezői az alábbiak:
- mozgásszegény életmód,
- túlsúly (különösen a hasi területen jelentkező elhízás),
- helytelen étrend,
- öröklött hajlam,
- terhesség során mért magas vércukorérték.
A 2-es típusú cukorbetegségről elmondható, hogy döntő részben életmódalapú kórkép, vagyis a kezelésében, gyógyításában is elsődleges az egészséges életmód kialakítása. Az életmód alapja pedig a mozgás és a táplálkozás, amelyek megfelelő felépítése esetén a cél, hogy ideális szinten tartsuk a vércukorszintet. Abban az esetben azonban, ha a beteg nem tartja magát a megfelelő életmódhoz, sajnos bármikor újra előjöhet a korábban már remisszióban lévő diabetésze. A cukorbetegséget ugyanis egy elnyomott állapotba lehet hozni életmóddal, illetve ott is lehet tartani, viszont mihelyt megszűnik az egészséges életmód, a kilók visszajönnek és a vércukorértékek újra megemelkednek” – magyarázta a szakember.
Milyen a megfelelő étrend cukorbetegeknél?
Az úgynevezett cukorbeteg diéta esetén általános szabály, hogy csökkenteni kell a napi szénhidrátbevitelt. Nem az a cél, hogy egyáltalán ne fogyasszon a cukorbeteg kenyeret, gyümölcsöt és tejterméket, csak meg kell tanulnia, hogy mikor melyik alapanyagból mennyit fogyaszthat egy alkalommal, illetve melyik élelmiszer milyen mértékben fogja a vércukorszintet megemelni.
2016 óta nem használható az élelmiszereken a diabetikus megjelölés, mert a cukorbetegek azt úgy is értelmezhették, hogy a termék számukra is korlátlanul fogyasztható. Ráadásul a diabetikus kifejezés nem jelenti azt, hogy szénhidrátmentes, csupán azt, hogy édesítőszerrel készült.
A cukorbetegeknek is a tápanyag-összetételt kell vizsgálniuk a vásárlásnál. Ahhoz viszont, hogy a táplálkozás minden kívánt feltételnek megfeleljen – tehát legyen optimális a vércukorszint szempontjából, szükség esetén támogassa a fogyást, és nem utolsó sorban élvezhető is legyen –, ajánlott dietetikus segítségét kérni az étrend felépítéséhez. Ez cukorbetegeknél hatalmas támpontot jelent.
A mozgás elhagyhatatlan
A cukorbetegek szinte egyáltalán nem mernek mozogni, holott a rendszeres fizikai aktivitás nemcsak a szövődmények elkerülésében segít, de a vércukorszint normalizálásában is – hangsúlyozta Para doktornő.
A rendszeres fizikai aktivitás karbantartja a testsúlyt és az izmokat, hat a stressz ellen, bizonyítottan csökkenti a vércukorszintet, a vérnyomást, a vérzsírok szintjét és a szövődmények kockázatát, valamint kevesebb lesz inzulinszükséglet is. Ugyanis amikor az izmok dolgoznak, tápanyagként jelentős mennyiségű cukrot és zsírt vesznek fel a vérből. A szakorvosi és életmódorvosi kivizsgálás alapján mozgásterapeuta összeállítja azt a mozgásprogramot, amelynek segítségével a normálistól eltérő értékeket normalizáljuk. Megfelelően összeállított életmódprogrammal a szükséges gyógyszerek mennyisége is csökkenthető, sőt, ahogy a kutatásokból kiderül, bizonyos körülmények közt vissza is fordítható az állapot” – tette hozzá a belgyógyász-diabetológus.
