Dr. Para Györgyi, a Cukorbetegközpont diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista éppen ezért arra hívta fel a figyelmet, mennyire fontos megérteni a különbséget és megfelelő kezelést alkalmazni.
Könnyen összetéveszthető a 2-es típusúval
A felnőttkorban, tipikusan 30 év felett induló 1-es típusú cukorbetegség akkor következik be, amikor a hasnyálmirigy valamiért leáll az inzulintermeléssel, vagy legalábbis csökkenti azt – emögött általában egy autoimmun folyamat áll. Ha valóban erről van szó, akkor LADA típusú cukorbetegségről lehet beszélni (Latent Autoimmune Diabetes in Adults). Az inzulintermelés csökkenése vagy leállása azzal jár, hogyha kevés van ebből a vércukor mennyiséget szabályozó hormonból, akkor a táplálékkal bevitt cukrok a véráramban maradnak ahelyett, hogy energiává alakulnának az izmokban, zsírban, májban. - Az egyik nagy különbség a gyermekkorban induló 1-es típusú cukorbetegség és a felnőttkori megjelenés közt, hogy míg a gyerekek általában inzulinkezelésre szorulnak, a felnőtteknek nem minden esetben szükséges azonnal elkezdni az inzulinadást, főként, ha a hasnyálmirigy még termel valamennyit. Emiatt viszont előfordulhat, hogy 2-es típusúnak diagnosztizálják a valójában 1-es típusú diabéteszt.
Milyen tünetekre kell felfigyelni?
Egyelőre nem tudjuk, mi lehet az oka annak, hogy az immunrendszer éppen a hasnyálmirigyet támadja meg, vizsgálják a vírusok, a környezeti mérgező anyagok szerepét. Az azonban biztos, hogy a genetika nem megkerülhető, ha ugyanis az egyik szülőnek van 1-es típusú cukorbetegsége, az utódnál 1-8% a kialakulás esélye, két szülő érintettsége esetén pedig már 30%. Felnőttkorban lassan, hónapok alatt alakulhat ki a diabétesz, az alábbi, fokozatosan megjelenő panaszokra kell felfigyelni:
- extrém éhség, szomjúság még akkor is, amikor eleget ettünk, ittunk;
- gyakori vizelési inger, még éjjel is;
- szokatlan fáradtság, gyengeség;
- hirtelen és szándék nélküli fogyás;
- homályos látás vagy más látászavarok;
- gombás és más jellegű gyakoribb fertőzések;
- gyümölcsös, édeskés illatú lehelet;
- légzési nehézségek;
- kézben, lábbal jelentkező zsibbadás, bizsergés;
- száraz, viszkető bőr.
Mi lehet a diagnosztizálás nehézsége?
"Nem mindig könnyű gyorsan felismerni a felnőttkori 1-es típusú cukorbetegséget" – mondja dr. Para Györgyi, a Cukorbetegközpont diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista. Ennek egyik oka, hogy a tünetek a felnőtteknél lassabban alakulnak ki, mint a gyerekeknél. Ráadásul bár az elhízás rizikófaktor, a betegség normál súlyú, sőt vékony személyeket is érinthet, ez pedig sokaknál elodázza az orvos felkeresését, hiszen úgy gondolják, ők nem lehetnek cukorbetegek. Az is előfordul, hogy a tesztek csupán a cukorbetegséget mutatják ki, de annak típusát nem. Különösen igaz az a LADA esetében. Akkor tehát, amikor a páciens 40 évnél fiatalabb, jellemzően vékony és a cukorbetegség kezelésével nem javulnak, hanem felerősödnek a tünetei, érdemes az autoimmun működést is vizsgálni és a vizeletet is elemezni, hogy kiderüljön, autoimmun eredetű felnőttkori 1-es típusú cukorbetegségről van-e szó. Ugyancsak erre utalhat, ha a laborelemzésből az látszik, hogy a C-peptid szint alacsony.
Ha a vizsgálatokból az derül ki, hogy valóban ún. LADA a diagnózis, sokáig elég lehet csak életmóddal és/vagy gyógyszerrel rendezni az állapotot, akár évekig is késleltethető az inzulinadás, de ebben a kérdésben kizárólag az orvos dönthet. A cél a vércukorszint egészséges szinten tartása és betegség progressziójának lassítása. Ebben pedig a rendszeres diabetológia ellenőrzésen kívül nagy szerepe van az életmód orvoslásnak, ezen belül a dietetikai és a mozgásterápiás tanácsadásnak.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: