A mostani légszennyezett hetekben drámaian emelkedett az asztmás tünetek miatt szenvedők száma.
Legalább kétféleképpen befolyásolhatja a levegő magas szennyezettsége az asztmás tünetek megjelenését - mondta el a Weborvos kérdésére a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológia Társaság elnökhelyettese. Mint Nékám Kristóf professzor kifejtette: az egyik befolyás rendkívül gyors, ekkor órák alatt kialakulnak az asztma jellegzetes tünetei. A szakember emlékeztetett arra az esetre, amikor néhány esztendeje egy spanyol kikötővárosban a viharos szél megrongált egy szójasilót és így nagy mennyiségű szójapor került a levegőbe. Nagyon sok embernél, akiknek csak egy része volt ismert asztmás, néhány óra leforgása alatt jelentkeztek az asztmás tünetek - folytatta Nékám Kristóf, ám rögvest figyelmeztetett: a példa természetesen szélsőséges, hiszen az ilyen mértékű légszennyezés ritka, de az allergológusok előtt ismert a viharos időjárás asztmás rohamot kiváltó hatása.
A légszennyezés hosszabb távon jelentkező veszélyeiről szólva a professzor elmondta: a szakirodalom egyetért abban, hogy más szervekre (például a bőrre) is gyakorolt, a közvélemény által kevésbé ismert hatása mellett a levegő rossz minősége mindenekelőtt a légutakra káros. Az irritáló anyagok közül például a nitrogén-oxidok valószínűleg nem vezetnek közvetlenül asztmás tünetek megjelenéséhez, de közvetve, triggerként igen, hiszen fokozzák az érzékenységet, az allergiás "mediátorok", szabályzó anyagok szintézisét. A légszennyezés dohányosok esetében súlyosbítja a krónikus hörghurutot, amely roncsolja a tüdőszövetet, és hosszabb távon tüdőtágulathoz, a szövetek rugalmasságának csökkenéséhez, az oxigén felvétel csökkenéséhez, COPD-hez vezet. Mindezt annak fényében kell értékelnünk, hogy a lakosság közel 40 százaléka dohányzik.
Az elmúlt hetekben, amikor nagyon rosszak voltak Magyarország légszennyezettségi adatai, a betegszám-növekedés elsősorban a háziorvosi rendelőkben és nem a szakorvosoknál jelentkezett - tette hozzá Nékám Kristóf. Ha a tünetek először jelennek meg valakinél, az illető maga aligha tudja eldönteni, hogy felsőlégúti vírusfertőzése, vagy asztmája van-e. Az mindenesetre figyelmeztető jel asztma kialakulásának lehetőségére, különösen gyermekeknél, fiataloknál, ha a fizikai terhelhetőség tartósan csökken. Jelenleg, a felsőlégúti fertőzések idényében jóval nagyobb a valószínűsége egy vírusos megbetegedésnek, ha azonban a tünetek (például köhögés este vagy éjjel, az alvást is megzavarva) később, az influenza szezon lezajlása után is fennmaradnak, vagy visszatérnek, a betegnek mindenképpen érdemes szakorvoshoz mennie, hogy nem asztmás-e.
