Az erőteljes fékezéskor felszabaduló anyagok károsítják a tüdősejteket, bizonyították be svájci kutatók - igaz, egyelőre csak laboratóriumi körülmények között .
A Particle and Fibre Toxicology c. szaklapban megjelenő cikkből megtudhatjuk, hogy a vészhelyzetben történő intenzív fékezés a legkárosabb, de a normális fékezés is okozhat sejtkárosodást. Barbara Rothen-Rutishauser és Peter Gehr (Berni Egyetem), valamint Michael Riediker (lausannei Munkaegészségügyi Intézet) laboratóriumi körülmények között tüdősejteket helyeztek a fékezéskor felszabaduló anyagok közelébe, hogy vizsgálják a károsító hatást. A fékezésekkor szabadul fel a közlekedéssel összefüggő káros anyagok ötöde, ám eddig mégsem vizsgálták hatásaikat tüzetesen. Ezúttal kiderült, hogy a fémrészecskék ún. oxidatív stresszt okoznak, és így ártanak a sejtek közötti kapcsolatoknak.
Az elemzésből kiderült, hogy a fékezéskor felszabaduló részecskék elsősorban vas-, réz- és szerves széntartalmúak. A sejtkultúrák oxidatív stressz és gyulladás jeleivel reagáltak az anyagokra. Érdekes megfigyelés volt, hogy akkor is szabadultak fel részecskék, amikor az autókat éppen nem fékezték. Következő lépésként a kutatók szeretnék azonosítani, hogy melyik anyag pontosan milyen károsodásért felelős. Rothen-Rutishauser és Riediker szerint a kipufogógázhoz hasonlóan a fékezéskor felszabaduló káros anyagok arányát is csökkenteni kell, hogy javuljon a levegő minősége, ezáltal még inkább védjük egészségünket.
