Aki huzamosabb ideje dohányzik, hajlamos természetesnek venni az egyre gyakrabban jelentkező köhögést, köhögésrohamokat. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa arra figyelmeztet, hogy ez nemcsak a dohányzás természetes velejárója, hanem akár az annak szövődményeként kialakult krónikus légúti betegség, a COPD első tünete is lehet.
COPD: több embert érint, mint a tüdőrák
A dohányzás által okozott légúti betegségek kapcsán a legtöbbször csak a tüdődaganatra gondolunk, pedig a COPD sokkal több embert érint, mint a tüdőrák. A WHO előrejelzései szerint 2030-ra ez lehet a harmadik leggyakoribb halálok. A betegség rohamos terjedésében nagy szerepet játszik az is, hogy a páciensek 90 százaléka dohányos, vagy passzívan szívja a füstöt.
Dr. Hidvégi Edit tapasztalatai szerint inkább a tüdőráktól félnek a betegek, a tüdőszűrés fontossága is jobban elterjedt a köztudatban. Arról azonban már kevesebb dohányos hallott, hogy - különösen 40-45 év felett - évente részt kellene vennie légzésfunkciós vizsgálaton, a COPD ugyanis így diagnosztizálható. A légzésfunkció egy teljesen fájdalmatlan és gyors vizsgálat: egy készülékbe kell belefújni a levegőt, a szakember utasításainak megfelelően. COPD esetén a légutak beszűkülnek, emiatt a kilégzés megváltozik. Ezt az eltérést a légzésfunkciós vizsgálat egyértelműen mutatja.
Gyógyszeres kezelés és leszokás
Kezelés nélkül a COPD állandósuló és súlyosbodó tüneteket, majd nehézlégzést, fulladást okozhat. A légzőfelület csökkenése miatt a gázcsere romlik, ennek következtében a kezdetben csak terhelésre jelentkező fulladásérzés , nehézlégzés idővel már nyugalomban is érezhető. Emellett gyors kimerülés, erős fáradtság tapasztalható.
"A dohányzás elhagyása nagyon sokat javít a betegek állapotán. Lényeges a gyógyszeres kezelést is mielőbb megkezdeni, így lehet csökkenteni a hörgők gyulladását, és a köhögésen is könnyíteni" - magyarázza dr. Hidvégi Edit. A szakember azt mondja, a tünetek észlelhető javulását a légzésfunkciós értékek is alátámasztják a kontrollvizsgálatok alkalmával.
