Közel félmillió asztmás betegségben szenvedő ember lehet Magyarországon, a gondozott betegek száma 300 000. Világszerte, így hazánkban is jellemző, hogy a betegek közel 50%-a nem használja rendszeresen a megelőző gyógyszerét. A nemzetközi tudományos közösség asztmára vonatkozó irányelve néhány napja megújult, és az enyhe betegség kezelésére vonatkozóan egy új lehetőséget javasol.
Bármely életkorban előfordulhat
Az asztmás betegek számát világszerte hozzávetőlegesen 300 millióra teszik, Magyarországon a betegség a becsült adatok alapján mintegy félmillió embert érinthet. Természetesen nem minden beteg kerül felfedezésre és megfelelő orvosi ellátásra. Hazánkban az ellátórendszer kb. 300 000 betegről tud, tehát sokan élnek úgy, hogy nem tudják, hogy a tüneteik, időszakos panaszaik hátterében asztma áll.
Mivel sok esetben a betegség kisgyermekkorban kezdődik, gyakori oka az iskolai hiányzásoknak és a szövődményes légúti betegségeknek. Felnőttkorban is számos esetben kerülhetünk a betegség miatt táppénzre, de akár kórházi kezelés is lehet az elhanyagolt asztmából. Serdülőkorban gyakran előfordul, hogy a belégzéssel bejutó, inhalációs gyógyszerek rendszeres mindennapi használatával a tünetek enyhülnek, megszűnnek, azonban fiatal felnőttkorban ismét visszatérhetnek.
Kezeléssel a teljes életért
„Fontos tudni, hogy megfelelő életvezetéssel és a gyógyszerek előírás szerinti alkalmazásával az asztmás betegek túlnyomó többsége tünet- és panaszmentessé tehető, ugyanolyan aktív életet élhet, mint az egészségesek. A legtöbb beteg esetében nem feltétlenül kell elfogadni azt, hogy az asztma korlátozza a mindennapi életet, és kötelező velejárója az időszakos állapotromlás vagy asztmás roham” – mondta el Prof. Dr. Tamási Lilla, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika igazgatóhelyettese.
Mi változott a 2019-es ajánlásban?
Amíg az elsősorban az asztmás tünetek esetén javasolt rövid hatású hörgőtágító kezelés (rohamoldó, gyors hatású hörgtágító) eddig a terápia alapköve volt, mostantól a GINA (Global INitiavive for Asthma) irányelve egyértelművé teszi, hogy ennek a terápiának önmagában, gyulladáscsökkentő kezelés nélkül történő alkalmazása a betegek számára nem feltétlenül előnyös. A gyors hatású, de rövid ideig ható hörgőtágító ugyan oldja a tüneteket és a hörgőgörcsöt, de nem kezeli a betegség okát, a gyulladást, emiatt túl gyakori használata növelheti a súlyos állapotromlások, asztmás rohamok előfordulásának valószínűségét.
A friss nemzetközi asztmaajánlás a betegség súlyosságától függetlenül az inhalációs kortikoszteroid tartalmú gyulladásgátlóval kiegészített hörgtágító terápiát lehetőségként veti fel. Az asztma legenyhébb eseteitől eltekintve az inhalációs kortikoszteroidok képezték eddig is az asztma kezelés alapkövét hazánkban is, az újdonság leginkább a kifejezetten enyhe esetekre vonatkozik.
A kezelés korai stádiumtól való bevezetése a következőket célozza:
- A súlyos asztmás állapotromlások és halálesetek számának visszaszorítását az enyhébb tüneteket mutató betegeknél is.
- Az asztmás betegek kezelési alapelveinek egységesítését, minden súlyossági csoportban.
- Az ügynevezett rövid hatású hörgőtágítók nagymértékű használatának visszaszorítását.
Asthma Zero
A betegség tüneteinek minél nagyobb mértékű visszaszorítását tűzte zászlajára az ASTHMA ZERO szakmai kezdeményezés, amely arra szólít fel, hogy ne nyugodjunk bele az asztmás tünetek jelenlétébe, az asztmás rohamok miatti kórházi kezelések előfordulásába. Az ASTHMA ZERO egy globális figyelemfelkeltő kampány, amelyet a közelmúlt tudományos eredményei inspiráltak, amely zéró toleranciát hirdet az asztmás tünetek ellen, a betegek jobb életminősége érdekében.
