Napozás: halálos divat?

Napimádók

Napozni jó - pihenni, behunyt szemmel élvezni a napsugarak simogatását, ahogy a bőrünk finoman átmelegszik, és az sem baj, ha az oldott nyugalom egy kis szunyókálásba vezet át - alig van, aki ne élvezné az áldásait. Egyeseknél valóságos szenvedéllyé is vált - mindannyian ismerünk olyanokat, akik, ha tehetik, májustól szeptemberig minden szabad idejüket vízparton, egy szál törülközőn hasalva töltik, hogy elérjék és meg is tartsák a kívánatos bronzbarna bőrt. A napimádók képesek kánikulában, délidőben heverni akár a pesti Duna-part ötvenfokos betonján is, hogy még a víztükörről visszaverődő, szóródó fény se vesszen kárba. Elméleteket is hallhatunk tőlük: a napozás egészséges, segíti a szervezet D-vitaminhoz jutását, a barna bőr az egészség jele, a szépséghibákat is jótékonyan takarja, stb. Ebben persze van igazság, de még a megszállottaknak is tisztában kell lenniük azzal, mit kockáztatnak!

A bőrünk védekezik

Az egészségre azok a sugarak veszélyesek, amelyek kívül esnek a vöröstől az inbolyáig terjedő, látható tartományon - innen a nevük, ibolyántúli, ultraviola. Ezek nem ionizáló típusú sugarak, vagyis nem radioaktívak, de az általuk közölt energia révén hatnak a szervezetre. A 280 és 400 nanométer közötti hullámhosszú sugárzást két sávba sorolják a szakemberek, az UV-A a 320 nanométer fölötti, az UV-B a 320 nanométer alatti UV tartomány. A különbséget műszerek nélkül természetesen nem tudjuk érzékelni, hacsak nem a bőrünk reakcióján keresztül. A bőr színeváltozását az UV-sugárzás elleni védekezőmechanizmus okozza. A kültakaró legfelső rétegében lévő pigmentsejtek ugyanis egy festékanyag, a melatonin termelésével válaszolnak az ártalmas sugárzásra. A melatonin elnyeli a sugárzást, és ezzel megvédi az alsóbb, érzékenyebb bőrrétegeket. Onnan lehet tudni, hogy A vagy B típusú sugárzás érte-e a bőrünket, hogy az UV-A gyors, de hamar megkopó barnulást okoz, míg az UV-B hatása lassabb, de tartósabb.

Ártó sugarak

Ma már nincs vita, a szakemberek megegyeznek abban, hogy az UV-sugárzás ártalmas, és a kedvezőtlen hatás egyre intenzívebben jelentkezik: mind a bőrrákos, mind a szürkehályogos megbetegedések száma folyamatosan növekszik az egész világon. Mindezt a szakemberek többsége összefüggésbe hozza az UV-sugárzás szintjének növekedésével, ami pedig az UV sugarakat elnyelő ózonréteg vékonyodásának "köszönhető". A fő veszélyforrásnak kikiáltott, magasabb energiájú UV-B fotokémiai reakciókat indít el, ez állhat a rákkeltő hatás hátterében. Nem veszélytelen azonban az UV-A sem: bizonyítást nyert, hogy roncsolja a szöveteket, és ezáltal gyorsabban "öregíti" a bőrt. Sajnos, a korábban ártalmatlannak gondolt szoláriumok - elsősorban az A tartományba tartozó - sugárzása sem kockázatmentes tehát.

Vigyázzunk a gyerekekre!

Különösen a gyerekeket kell nagyon védeni a nap ártó sugaraitól - hallottuk dr. Kálmán Andrea bőrgyógyász főorvostól. - Kevesen tudják, de a 0-8 éves korig elszenvedett napégés a legveszélyesebb, és a bőrünk "nem felejt": a bőrt az élet során ért sugárártalmak összeadódnak (aki korán kezdi a napozást, nyilván hamarabb összegyűjti a veszélyes adagot), és később esetleg bőrrák kialakulásához vezethetnek. Ezért ajánlatos a legmagasabb faktorú, 50+ jelzésű fényvédő krémek használata, de a déli órákban, 11-15 óra között még ennek védelmében sem szabad napozni, vagy a tűző napon játszani engedni a gyerekeket, hiszen ebben a napszakban különösen erős napsugárzás figyelhető meg. Hamis biztonságérzetet nyújt a fényvédő krém, nemegyszer el is felejtik újra kenni 2-4 óránként. Kalap és póló használata szükséges a tűző napon. Gyermekeknél tehát célszerű radikálisan csökkenteni a napon töltött időt!

Nemcsak öregít

Több gyógynövényről ismert, hogy enyhítik a napégés okozta tüneteket és elősegítik a sejtek regenerálódását. Pl. a kamilla, az aloe vera, a levendula vagy a körömvirág. Az UV-A sugarak mélyen behatolnak a bőrbe, ezek a bőröregedés elsődleges okai. Az UV-B sugarak kevésbé hatolnak mélyre a bőrben a felhám rétegébe, rövid távon napégést okoznak, míg hosszú távon maradandó bőrrákhoz vezetnek. A nap szárítja, öregíti, "cserzi" a bőrt. A "napégette" bőr, akár mezőgazdasági munka közben vagy vízparti napozás során tette ki az illető a bőrét a nap sugarainak - hamarabb ráncosodik, öregszik, mint a gondosan óvott, természetes színű bőr. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy többről van szó, mint csupán bőröregedésről: a hosszú távú hatások között két bőrrák-típus is szerepel. Egyik a karcinóma, amely az esetek nyolcvan százalékában az arcon, illetve egyéb, sugárzásnak fokozottan kitett területen fordul elő: karon, dekoltázson, a másik pedig a melanocitákból (a bőr pigmenttermelő sejtjei) kialakuló melanóma, amely egyike a legsúlyosabb rákos megbetegedéseknek.

A bőr típusa is számít

A környezetvédelmi intézkedések miatt megállt az ózonréteg vékonyodása, így unokáink, harminc-hatvan év múlva újra bátrabban napozhatnak. Addig azonban nem árt az óvatosság! A megfontolatlan, túlzott napozás hosszú távon mindenkinek árthat, de a közvetlen bőrreakciókban van különbség. Van, aki "jól bírja" a napot, más viszont a félárnyékban is leég, szeplős lesz, stb. A napsugárzás hatásai a bőrtípustól függnek, amelyeket a különböző pigmentek (barna és vörös) határoznak meg. Arányuk genetikai örökség.

A fényérzékenység szerint a bőrtípusokat a következő kategóriákba sorolják a szakemberek:

Az I. típusba tartoznak a nagyon fehér bőrű, világosszőke vagy vöröses hajúak. Ők gyakran szeplősek is - a szeplőik száma szintén függ az UV sugárzástól illetve a fényvédelemtől. Nekik egyáltalán nem való a napozás, védelem nélkül nemigen tartózkodhatnak erős napfényben 10 percnél tovább, ők azok, akik nem barnulnak, hanem hólyagosra égnek, ha mégis hosszasan kiteszik a bőrüket a napfény hatásának.

A II. típusú bőr is világos, fény hatására kicsit kipirosodik, de enyhén le tud barnulni. Többnyire a sötétszőke hajú emberek bőréről van szó, akik védelem nélkül legfeljebb húsz percet tartózkodhatnak a tűző nyári napon.

A III. bőrtípushoz többnyire barna haj tartozik. Ők jól le tudnak barnulni, de ha nem okosan napoznak, természetesen leéghetnek. A leégés veszélye nélkül ők is legfeljebb félórát tölthetnek a napon.

A IV. típusú bőr kreolos árnyalatú, nemigen ég le, mindig megfelelően barnul. Sötétbarna, fekete hajúkra, sötét szemszínűekre jellemző. Nekik akár negyven perc a tűző napon sem okoz leégést. Az V. típusba tartoznak a bronzbarna vagy sötétebb bőrszínűek, egészen sötét hajúak. Gyorsan barnulnak, nem égnek le, így hosszabb ideig jól tűri bőrük az intenzív napsugárzást.