Ha kiterítenénk a bőrünket, körülbelül 1,7 négyzetméternyi szövetet kapnánk. Ha pedig mérlegre tennénk, az derülne ki, hogy testsúlyunknak körülbelül hatodrészét teszi ki. Tulajdonképpen ez a legnagyobb szervünk, amelynek rendkívül összetett a működése, emellett sok fontos feladatot lát el a szervezetünkben. Mindenekelőtt ez képezi a határt az ember és a külvilág között. Elválaszt és összeköt. Fontos szerepe van a testhőmérséklet szabályozásában, a benne tárolt zsír miatt képes biztosítani a megfelelő hőérzetet, de ha energiára van szükségünk, fel is tudja szabadítani ezeket a raktárakat. A bőr idegvégződései segítségével tudjuk érzékelni a hideget, a meleget, a fájdalmat, a nyomást, tapintással pedig millió információt gyűjtünk be a környezetünkről. Emellett védelmi funkciói is vannak: nemcsak a fizikai behatásoktól, UV-sugaraktól , hanem a kórokozóktól is óvja a szervezetünket - ha egészséges.
Milyen a bőr, ha kiszárad?
Legelőszöris azzal kell tisztában lennünk, hogy a bőrünk, bár helyenként alig éri el az 1 milliméteres vastagságot, mégis több különböző rétegből áll. A legkülső a felhám, idegen kifejezéssel epidermis, a középső az irha, azaz a dermis, a legalsó pedig a bőralja, vagyis a hypodermis. Az alsó réteg elsősorban zsírszövetből, laza kötőszövetből és erekből áll, feladata az energiaraktározás, a hőszigetelés, illetve az, hogy összekapcsolja a bőrt a mélyebben található inakkal, izmokkal és a csonthártyával. Az irha kollagénből, kötőszövetből, rostokból, erekből, idegekből épül fel, értelemszerűen elsősorban a kültakarónk rugalmasságáért felel. A külső réteg pedig főleg hámsejtekből áll, amelyek folyamatosan cserélődnek, azaz miután elkoptak, lelökődnek, és az alul elhelyezkedő sejtek pótolják őket.
A felhám jelenti a legelső védelmi vonalat, és természetesen a bőrszárazság problémája is leginkább ezt a réteget érinti. Az epidermisben ugyanis található egy úgynevezett lipidréteg is, amely főként glicerint és zsírsavat tartalmazó molekuláival megakadályozza a nedvesség elpárolgását a szövetekből. Emellett a lipidek a felelősek azért is, hogy megelőzzék a gombák, vagy baktériumok elszaporodását. Ha azonban a lipidréteg lebomlik, akkor nemcsak kellemetlen, feszülő, viszkető érzetet tapasztalunk, nemcsak azt látjuk, hogy a bőrünk érdessé vált, és törések, vagy repedések jelentek meg rajta, hanem tudhatjuk azt is, hogy a kórokozók könnyebben érnek célba a szervezetünkben.
Bőrszárazságot okozó külső tényezők
Azzal talán mindenki tisztában van, hogy az időjárási körülmények bőrünk állapotát is nagyban befolyásolják. Azaz a hideg, szeles idő, illetve fűtési szezonban a meleg, száraz beltéri levegő mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy a bőrünk sok nedvességet veszít. Emellett a nyári kánikula és az erős napsütés sem tesz jót azoknak, akik rendszeresen küzdenek bőrszárazsággal, hiszen az erős UV-sugárzás felgyorsítja a párolgást, és a bőr öregedési folyamatait is. Talán hihetetlennek tűnik, de mi magunk is árthatunk a bőrünknek a legjobb szándékkal is. Hiszen ha túl gyakran, túl hosszan, vagy túl meleg vízben fürdünk, zuhanyozunk, egyszerűen lemossuk magunkról a felhám vékony, filmszerű lipidrétegét. Ezzel párhuzamosan nem tesz jót az sem, ha gyengéd bőrtisztító termékek helyett erős szappanokkal tisztálkodunk .
Bőrszárazságot okozó belső tényezők
Alapvetően a genetika is nagyban befolyásolja, hogy száraz-e a bőrünk, hiszen az, ha ebbe a bőrtípusba tartozunk, öröklött tényező. Ettől függetlenül rendkívül fontos az is, hogy megfelelően működik-e a hormonrendszerünk. Az ösztrogén vagy a tesztoszteron szintjének növekedése, illetve csökkenése ugyanis közvetlenül kihat bőrünk nedvességtartalmára. Ezt a gyermeket váró, illetve változókorba lépő nők tudják legegyértelműbben igazolni. Tény, hogy ezekre a tényezőkre tudunk legkevésbé hatással lenni. Sokat számít azonban az is, hogyhogy élünk: milyen tápanyagokat juttatunk be a szervezetünkbe, szedünk-e gyógyszereket, illetve van-e káros szenvedélyünk. Ha nem étkezünk egészségesen, azaz kevés növényi olajat, valamint C és E vitamint fogyasztunk, szinte biztos, hogy szárazabb lesz a bőrünk a kelleténél.
Hányszor, de hányszor hallottuk már azt is, hogy a szervezetünk vízháztartása összeomlik, ha nem iszunk eleget. Nos, ez a bőrünkre is kihat. Ha a testünk dehidratált, a bőr is kiszárad, kicserepesedik, ráncosodik. Az arcbőre alapján könnyű felismerni azokat is, akik már hosszú évtizedek óta dohányoznak. A cigaretta nemcsak nikotint, hanem számos más olyan méreganyagot is tartalmaz, ami lelassítja a véráramlást, és az anyagcserét a bőrben. Ha ez bekövetkezik, a bőr is gyorsabban kezd el öregedni, és ezzel együtt hamarabb megjelenhet a korral együtt járó szárazság is. Hasonló tüneteket gyógyszeres kezelések is kiválthatnak. Elsősorban a vízhajtók, vagy vérnyomáscsökkentők mellékhatása lehet, hogy felborul a vízháztartás egyensúlya, emiatt pedig a bőrünk nedvességtartalma is csökken.
