Ha okosan használjuk ki a benne rejlő lehetőségeket, a napfény a legjobb barátunk lehet, hiszen hozzájárul a szervezet egészséges működéséhez és a jó hangulat fenntartásához. Amennyiben azonban nem tartunk be bizonyos szabályokat, akár a legrosszabb ellenségünkké is válhat. A nap által kibocsátott ultraviola (UV-) sugarak ugyanis túlzott kitettség esetén a többi között elindíthatják a bőr idő előtti öregedését, valamint szemkárosodást vagy melanomát is okozhatnak. Az UV-sugarak közül az UV-A és az UV-B van (negatív) hatással a bőrünkre, így ezek ellen kell védekezni.
Bár mindenkinek figyelnie kell a napvédelemre, vannak esetek, amikor extra óvatosság szükséges. Ilyen például,
- ha nagyon fehér vagy világos a bőrünk;
- ha szeplősök, vörös hajúak vagyunk;
- ha napozáskor inkább leégünk, mintsem barnulunk;
- ha sok anyajegyünk van;
- ha valamilyen bőrbetegséggel küzdünk;
- ha ritkán ér bennünket nagy mennyiségű napfény;
- ha olyan vidéken élünk, ahol az idő jórészt meleg, napfényes, vagy ha a családban már előfordult bőrrák.
Otthon is gondoljunk rá
Bár pontos statisztikai adatok nem állnak rendelkezésünkre ezzel kapcsolatban, sejthető, hogy az emberek többsége inkább csak akkor gondol a megfelelő napvédelemre, ha nyaral, vagy a strandon tölti a szabadidejét. Ezen a hozzáálláson azonban sürgősen változtatni kellene, mivel nem helyfüggő, hogy a napsugarak káros hatásai érvényesülnek-e, vagy sem. Ha úgy éri közvetlen és nagy mennyiségű napfény a bőrünket, hogy nem óvjuk megfelelően, legyünk bárhol, a rossz folyamatok elindulhatnak. Erre pedig most, nyáron különösen nagy az esély. Sőt: kevesen tudják, de az ultraviola sugarak felhős idő esetén is áramlanak, így akkor is szükséges az odafigyelés.
Amikor tehát otthon, a kertben, a teraszon, az erkélyen teszünk-veszünk, például kertészkedünk, grillezünk, játszunk a gyerekkel, ugyanúgy be kell tartanunk az alapvető szabályokat. Igyekezzünk úgy időzíteni kint tartózkodásunkat, hogy ne 11 és 16 óra közöttre essen, ekkor a legerősebb ugyanis az UV-sugárzás. Mindig viseljünk kalapot és UV-szűrős napszemüveget, ruhánk pedig szellős anyagból készüljön, és inkább sötétebb színű legyen (noha a sötétebb árnyalatok több meleget szívnak magukba, jobban védenek a káros sugaraktól, mint a világos színek).
Ne felejtkezzünk el a fényvédő használatáról sem, amit legalább 20-30 perccel érdemes azelőtt felvinni, hogy kimennénk a napra. A fényvédők feladata, hogy megszűrjék az UV-A és UV-B sugárzást, és megfelelő egyensúlyt alakítsanak ki a kettő között. A szűrőképességet a fényvédő faktorszám határozza meg, az ún. SPF (Sun Protection Factor); legalább 30 faktorosat válasszunk, és kétóránként vigyünk fel új réteget, főleg akkor, ha izzadunk. Különösen nagy odafigyeléssel kenjük be azokat a testrészeket, amiket nem véd ruha, kalap, így a nyakat, a kéz- és lábfejeket, a füleket, az ajkakat. Amikor csak lehet, keressük az árnyékot, bár érdemes tisztában lenni azzal, hogy ez sem jelent teljes körű oltalmat a bőr számára. A földről visszavert napsugaraktól nem véd az árnyék (a fű például a fogadott UV-sugarak 3 százalékát, a homok az 5-25 százalékát veri vissza), ahogy a napsugárzás által szétszórt lebegő részecskék ellen sem (ezek aránya délben 30 és 50 százalék közé tehető).
A lakásban teljes biztonságban vagyunk?
Rossz hír, hogy míg az UV-B sugarakat szinte teljesen blokkolja az ablaküveg, az UV-A sugarak képesek áthatolni rajta, vagyis a felelős magatartás a négy fal közötti védekezést is megkívánja - főleg akkor, ha hosszú időn át az ablaknál ülve dolgozunk, olvasunk, pihenünk. "Az UV-A sugarak felelősek a bőrsejtek öregedéséért, és a ráncok, napfoltok, valamint egyéb bőrelváltozások megjelenéséért. Az UV-B sugarak ezzel szemben olyan folyamatok hátterében állnak, mint a napégés, a bőrsejtekben lévő DNS közvetlen károsítása, valamint a többi között a melanoma kialakulása. Azok a fajta üvegek, amelyeket az autóban, a lakásokban, házakban, illetve az irodákban használnak, megállítják az UV-B sugarakat, az UV-A-k viszont átjutnak rajtuk. Hiába vagyunk otthon, zárt ablakok mögött, a napfény veszélyt jelenthet ránk" - magyarázza dr. Hadley King New York-i bőrgyógyász.
A szakemberrel dr. Harold Lancer Los Angeles-i bőrgyógyász is egyetért. "Általános szabályként mindig azt mondom a pácienseimnek, hogy legyenek bárhol, ha zseblámpák használata nélkül is látják, merre sétálnak, akkor elég fény van ahhoz, hogy fényvédőt használjanak" - így az orvos, aki szerint otthonunkban érdemes odafigyelni a látható sugarakra is, mivel ezek ugyancsak hatással lehetnek a bőrsejtek viselkedésére. A látható sugarakat a nap mellett különféle elektronikai eszközök, így a tévé, a laptop vagy a mobiltelefon is kibocsátja, így hiába tartózkodunk egy olyan helyiségben, ahol nincs ablak vagy direkt napsugárzás, a bőrünknek csak előnye származhat a fényvédő viseléséből.
Ne kötelességként tekintsünk rá
Összességében elmondható, hogy egyetlen módszer sem óvja meg tökéletesen a bőrünket a káros sugaraktól, ennek ellenére minél több szabályt tartunk be a fent felsoroltak közül, bőrünk annál tovább marad szép, fiatalos és egészséges. Sőt, az lenne a legszerencsésebb, ha nem kötelességként tekintenénk a fényvédelemre, hanem természetes rutinná válna, amire külön már oda sem kell figyelni, hiszen beépült a mindennapjainkba.
