A bőrbeteg gyermekeknél az ápolás egyik sarkalatos pontja a megfelelő bőrápolás. Az évezredek óta ismert tisztítószereket ma már a fiziológiás viszonyokhoz legközelebb álló készítmények váltották fel.
Az újszülöttek, serdülők, felnőttek esetében más-más a követelmény a tisztító és ápoló szerekkel szemben a pelenkás terület különleges mikrobiológiai flórája, az újszülött bőrének semleges ponthoz közeli pH értéke, a serdülőkorúak fokozott faggyútermelése és a bőr pH savas irányba való eltolódása miatt a pelenkával fedett területeken különös gondot kell fordítani a bőrflóra védelmére. Meg kell előzni a hámréteg duzzadásával és a nedvességleadás akadályozottságával járó problémákat, az olajok túladagolása következtében kialakuló hőpangást stb. A korábban bőrtisztításra használt szilárd halmazállapotú szappanok 8 és 12 közötti pH értékűek, (hosszúláncú zsírsavak nátrium- vagy káliumsói, negatív ionos v. anionos tenzidek). Ma már egyre nagyobb teret hódítanak a folyékony szintetikus detergensek, melyeknek nagy előnye, hogy a tisztítószer pH értéke tetszés szerint beallítható.
A korszerű irányelvek megkövetelik a nem irritáló, hypoallergén, megfelelő pH tartományú szerek használatát. Egy készítmény pH semlegességénél figyelembe kell vennünk, hogy a bőrrel milyen hosszú ideig van kapcsolatban (tisztítószerek / ápolószerek).
A csecsemők számára készített tisztítószerek esetében fontos, hogy a nyálkahártyák által jól elviselhető legyen, és ne zavarja meg a természetes savvédő köpeny kialakulását, ezáltal a védő bőrflóra megjelenését.
A tisztítószerek általában kétféle aktív mosószer-anyagot tartalmaznak. A csecsemőápoló szerek esetében ezek 10-30 %-ot tesznek ki, a felnőttek számára gyártott készítményekben magasabb ez az arány. Többféle segédanyag használatos a tisztítószerek sűrítéséhez, oldás közvetítőként. Az illatosító anyagok tekintetében az allergizáló hatás elenyészően alacsony, az esetek többségében nem valódi allergiás reakcióról, hanem irritatív hatásról van szó. Bőrápoló hatású növényi illóolajok is felhasználásra kerülnek a tisztítószerek adalékanyagaiként (eukaliptuszolaj, cickafark, mézfű). A nagy hígítás, tehát alacsony koncentráció miatt allergizáló hatásuk kicsi, a lemosás miatt a bőrön rövid ideig maradnak. A konzerválószerek közül a bőr által jól elviselhető anyagokat kell előnyben részesíteni. Teljesen nem hagyhatók el a bőrtisztító készítményekből, mert a magas víztartalom miatt a csírásodás veszélye nagy.
Az olajos tisztító kendők, előnyösen használhatók a pelenkás terület tisztántartására, előnyük, hogy vízmentesek, csírásodásra kevéssé hajlamosak, ezért konzerválószert nem tartalmaznak. A vékony védő olajfilm, amely a bőrön marad a tisztítás után, a további ápolást feleslegessé teszi. A túl vastag olajréteg, illetve krém használata hőpangáshoz vezet. A hintőpor összecsapzódása a fellazult hámot sebesre dörzsölheti, ezért nem ajánlatos a használata.
A bőrápoló anyagok (tejek, krémek) tekintetében a bőrrel való összeférhetőség az elsődleges szempont. A visszazsírozó adalékok esetében előnyt élveznek bizonyos lipidek, például a jojoba-olaj, lecitin, paraffin. A különböző készítmények esetében arányuk változó, testápoló tejekben 17-20 %, míg védőkrémeknél 75% is lehet. A nedvességet megkötő anyagok a bőr kiszáradásának elkerülését célozzák. (glicerin, szorbitol, propilénglikol, tejsav stb.) A különböző bőrtisztító és bőrápoló termékekhez használt adalékanyagok, bőrápoló hatású, nedvesség megkötő anyagok, segédanyagok és konzerváló szerek összetételéről célszerű tájékozódni. Az összetevők egységes feltüntetése a terméken fontos adat, azonban elsősorban a hozzáértők számára jelent használható információt.
