A bőr és a tapintás

Az érzékszerveknek köszönhető, hogy az élőlények nincsenek kiszolgáltatva a környezeti elemeknek, fel tudják mérni a rájuk leselkedő veszélyeket, és védekezni tudnak ellenük.

Az érzékszervek tájékoztatják a szervezetet a környezet tulajdonságairól. A fizikai természetű jellegzetességekről a látás, hallás, súlyérzékelés és tapintás, míg a kémiai természetűekről az ízlelés és a szaglás útján nyerünk információt. Ha valamelyik érzékszervünk rosszul működik, a hiányosságot egy másik fokozott érzékenysége pótolja.

A tapintás

A tapintás útján gyűjtünk információt a testek minőségéről, formájáról, súlyáról, állagáról és hőmérsékletéről. Érzékszerve a bőr, amely három egymáson fekvő rétegből áll. Kívülről befelé haladva: a felhám (epidermis), az irharéteg (dermis vagy corium) és a bőr alatti kötőszövet (subcutis). A bőr három jól elkülönülő érzet, a tapintás, a hő és a fájdalom megkülönböztetését teszi lehetővé.

A tapintás fiziológiája

A tapintáskor az ingerület felvétele különleges végtestecskékkel történik. Ezek közül a legnagyobbak az 1-5 mm nagyságú Paccini-testecskék, amelyek az irharéteg mélyebb részeiben, az izomhüvelyekben (izompólyákban és szalagokban), és az ízületi tokokban találhatók, legsűrűbben a kéz ujjaiban és a tenyérben. E testecskéknek köszönhető a nyomás érzékelése, például, ha szűk a ruha, vagy nyom a cipő. A Meissner-testecskék jóval kisebbek, alig 0,1 milliméter nagyságúak. Elsősorban a tenyéren, az ujjbegyeken és a talpon helyezkednek el. Ezek a zónák tulajdonképpen a tapintási érzékelés központjai, amelyek lehetővé teszik, hogy felmérhessük a testek felszínének jellegzetességeit.
A Ruffini-testecskék az irharétegben arról tájékoztatnak, hogy pontosan hol található a testünknek bármilyen érzet által ingerelt pontja. A hőérzékelést sajátosan kialakult idegvégződések, a termoreceptorok, és egyes testecskék (a Krause-féle testecskék és a Ruffini-testecskék) fogják fel. Érdekesség, hogy a felnőtteknél a meleget érzékelő részecskék száma legfeljebb három a bőr egy négyzetcentiméterén, míg a hideget érzékelő részecskék száma hat és huszonhárom közé esik. A hideg-receptorok száma testtájanként is változó, az ajkak bőre például hússzor többet tartalmaz, mint a lábakat borító bőr.
A fájdalmat szabad idegvégződésekkel érzékeljük, melyek a hideg és meleg tapintási pontoktól független, négyzetcentiméterenként 50-200 fájdalompontot alkotnak a bőr felszínén.

A bőr szerkezeti felépítése

A bőr valóságos védőburokként borítja a test egész felületét, ami egy átlagos méretű felnőtt esetében körülbelül 1,6 négyzet-méternyi területet és 2 kg súlyt jelent. A természetes nyílásoknál - orrlyukaknál, szájnál, végbélnyílásnál stb. - a bőr közvetlen folytatása a nyálkahártya.
A felhám a bőr látható része, soha nem vastagabb egy milliméternél. Vastagsága a test különböző részein változó: legvastagabb a tenyéren és a sarkon, legvékonyabb a szemhéjon. Vékony, átlátszó, többrétegű elszarusodó laphámból áll, és folyamatosan regenerálódik. A mélyebb rétegben az új sejtek fokozatosan kerülnek egyre feljebb a felszínre, míg a fölötte fekvő réteget elhalt sejtek alkotják. A megközelítőleg húsz sejt mélységű, elhalt felhámsejtekből álló réteg hatásos védelmet jelent az alatta lévő, fiatalabb sejtek számára. A sejtosztódás során létre jövő új sejtek körülbelül huszonhét nap alatt jutnak el a bőr felszínére. Az elöregedett sejtek fokozatosan lekopnak, ez a folyamat a hámlás. A felhám legalsó rétegét egy 1-2 µm vékonyságú sejtsor képezi, az új sejtek állandó utánpótlását biztosító alapréteg. A bőrnek ebben a részében nem találhatók vérerek, ezért az alatta lévő rétegből, az irhából táplálkozik.
Az irharéteg rugalmas, kötőszövetből felépülő, ellenálló szövetréteg. Főként kollagénből áll, ami a természetben előforduló fehérjék közül az egyik legszilárdabb, így a bőrt tartóssá és rugalmassá teszi. A kollagén és az elasztin (az irha kötőszöveti rostjai által termelt másik fehérje) felelősek azért, hogy a bőr követhesse a test mozgásait, könnyen és gyorsan megnyúljon, majd visszanyerje eredeti alakját. A felhám mélyebb rétegével érintkező felső felszíne tartalmazza az idegrostokban és véredényekben gazdag irhacsapokat, a papillákat. Érdekességük, hogy hullámos lefutású domborulatokat képeznek, amelyek - főleg az ujjak hegyének alsó felszínén - minden embernél különböző, jellegzetes vonalvezetésű hosszanti sorokban rendeződnek el. Ezen az anatómiai jellegzetességen alapszik az ujjlenyomat-vétel elve.
Az irharéteg alatt található a zsírsejtekben és vérerekben gazdag bőr alatti zsírszövet, amely megvédi a belső szerveket az ütésektől és a hidegtől. Egyfajta energia-tartalékot is képez, amit a szervezet szükség esetén felhasználhat. Fogyáskor ez a zsírréteg tűnik el először.

A bőr járulékos részei

A bőr járulékos részei az ún. bőrfüggelékek: a szőr- és hajszálak, a körmök és a bőrben található faggyú-, verejték- és illatmirigyek.
A tenyér és a talp kivételével a bőr majdnem teljes felületét szőrzet borítja. A szőrzet, és főleg a haj, a melanin nevű bőrfestéknek köszönheti a színét. Az évek előrehaladtával a pigment mennyisége csökken a szervezetben: a haj és a szőrzet fehérré változik, megőszül.
A szőr fonálszerű szaruképződményekből épül fel, a bőrből kiemelkedő része a szál, az irharétegbe mélyedő pedig a gyökér. A hajhagymába, a gyökér alsó, üreges részébe emelkednek be az idegvégződésekkel és vérerekkel behálózott irhacsapok. A szőrzet és a haj rendszeresen újratermelődik. Egészséges esetben átlagosan harminc-hatvan hajszálunk hullik ki naponta.
Egyes vastagabb szőrszálak merevítő izmokat, ún. szőremelő izmokat tartalmaznak. Működésükkor - például hideg hatására - a szőrszálak felegyenesednek, ilyenkor jön létre a mindenki számára jól ismert jelenség, a "libabőr": az izommunka következtében hő termelődik, így védve a bőrt a hidegtől. E folyamat az ember esetében már teljesen haszontalan dolog, a szőrős állatoknál viszont a szőr felállása valóban a test közelében tartja a meleg levegőt így védve a testet a kihűléstől.
Az irharéteg gyűrődéséből, a körömbarázdából bújik ki a köröm. E szarulemez alsó felülete az utolsó ujjperec rózsaszín területén, a körömágyon nyugszik. Élő, folyamatosan növekvő része, a gyökér, ami a köröm tövén lévő kis félhold alakú terület, mely a hold kivételével a bőr alatt található. A köröm növekedésének gyorsasága egyénenként változó, hetente átlagosan egy milliméternyire becsülhető.
A faggyúmirigyek a szőrtüszőkhöz kapcsolódnak. Folyamatosan zsírnemű anyagot, faggyút választanak ki, ami megvédi és rugalmassá teszi a bőrt, bezsírozza a szőrzetet. A faggyú viaszok, zsírsavak, koleszterin és elpusztult sejtek maradványainak keveréke. A faggyú bőr védelme érdekében tartalmaz egy olyan vegyületet is, ami az ultraibolya-sugárzás hatására D-vitaminná alakul. (A fülzsír és az az anyag, ami alvás közben összegyűlik a szem körül, valójában szintén faggyú.) A faggyúmirigyek a tenyér, a talp, a makk, a fityma és a kisajkak belső felületének kivételével a test egész felszínén megtalálhatók.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+16, +21 °C
Minimum:
+6, +12 °C

Hazánkban kedden délelőtt a napsütés mellett gomolyfelhők is lesznek az égen, ezekből heéyenként előfordulhatnak futó záporok.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag