Az erek belső átmérőjének szűkülése csökkenti a keringő vér mennyiségét, ezáltal pedig a szövetek tápanyag- és oxigénellátottsága korlátozottabbá válik. Bár a probléma jelentkezése a kor előrehaladtával lesz egyre jellemzőbb, valójában már fiatal felnőtteknél is átalakulhat, merevebbé válhat az érfal szerkezete. A betegség kockázatát több tényező is növelheti, így a dohányzás, a cukorbetegség , a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás és a genetikai hajlam.
Fájdalmas, kellemetlen tünetek
Az érszűkület hatására jelentkező panaszokat nagyban befolyásolja, hogy az elzáródás milyen mértékű és hol található a szervezetben. A láb esetében például a végtag kifehéredésére és kihűlésére, hidegre való fokozott érzékenységére lehet számítani. Jellemző tünet lehet még a mozgás nyomán fellépő lábikra- vagy combfájdalom. Fontos azonban, hogy egyes mozgásszervi betegségek szintén hasonló szimptómákkal jelentkeznek. A hidegérzet és a zsibbadás például utalhat a cukorbetegség szövődményeként fellépő ideig károsodására is.
Elégtelen vérkeringésre utalhatnak a töredezett körmök és a fekélyek is. A végtagokon kialakuló, nem vagy nem megfelelően gyógyuló sebek miatt mindig indokolt az orvosi kivizsgálás, különösen akkor, ha valaki dohányzik, cukorbeteg, esetleg sétálás közben fáj a lábikrája.
A szív és az agy érintettsége
Az érbetegségek az egész érrendszerre kiterjedhetnek, előfordulhat, hogy a szívkoszorúerek vagy az agyat ellátó erek is érintetté válnak. Utóbbit jelezheti például koncentrációzavar, feledékenység, fülzúgás , szédülés, látás- vagy mozgászavar, féloldali zsibbadás. A szívkoszorúerek szűkülete esetén a beteg fáradtnak érezheti magát, fizikai aktivitásra szívtáji fájdalmat észlelhet. A korábban szívinfarktust vagy szélütést elszenvedett betegeknél az érszűkület tüneteire különösen oda kell figyelni.
Legjobban: