A vastagbél-divertikulumok a vastagbélben bárhol, de leginkább a végbél előtti szakaszon, a szigmabélen (mivel itt a legnagyobb a nyomás a bél üregében) létrejött kitüremkedések. A nyomás hatására a bél nyálkahártyája az izomréteg résein át kifelé türemkedik, kis zsákszerű üreg alakul ki. A kialakulásban szerepet játszanak a székrekedés okozta erőteljesebb bélösszehúzódások. Ha a divertikulumban tartósan pang a széklet, gyulladás alakulhat ki, mely súlyos esetben a divertikulum kilyukadásához vezet.
Az állapot általában olyan tünetekkel jár, mint a
- hasfájás,
- láz,
- étvágytalanság,
- émelygés,
- székelési szokások megváltozása.
A divertikulitiszben szenvedők mintegy 80%-ánál az állapot „szövődménymentesnek” tekinthető, ami azt jelenti, hogy nem okoz további tüneteket, és általában megfelelő kezeléssel el is múlik. Néhány divertikulitiszes embernél azonban szövődmények léphetnek fel, például a széklet a gyomorba szivárog, ami szepszishez vezethet.
A tudósok régóta úgy vélik, hogy mind a genetikai, mind az életmódbeli tényezők hozzájárulnak a divertikulitisz kockázatához, de eddig nem volt világos, hogy az egészséges szokások mennyire enyhíthetik az örökletes hajlamot - írja a Health.com.
Ennek feltárására a kutatók három korábbi vizsgálat, és az azokban résztvevő közel 180 000 ember több évtizedes adatait elemezték.
Ezek alapján megállapították, hogy a betegség kialakulásának kockázatát növeli
- az elhízás,
- a dohányzás,
- a mozgásszegény életmód,
- a rostszegény étrend,
- és a nagy mennyiségű vörös vagy feldolgozott hús fogyasztása.
Ezek a szokások attól függetlenül növelték a betegség kockázatát, hogy az érintetettnek mekkora genetikai hajlama volt rá.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Azoknál, akik több vörös húst ettek vagy dohányoznak, nagyjából 10%-kal magasabb volt a kockázat, a korábbi dohányosoknál 17%-kal, a legalább 25-ös BMI pedig körülbelül harmadával növelte az esélyeket.
A másik oldalon a magasabb rostbevitel és a fizikai aktivitás szintje 14%-kal, illetve 16%-kal alacsonyabb kockázattal járt.
Összességében a fenti kockázati tényezőkkel nem rendelkező résztvevők 50%-kal kisebb valószínűséggel kapták meg a diagnózist, mint azok, akikre valamennyi szokás igaz volt.
Ezért éri meg változtatni
Bár azon nem tudunk változtatni, hogy milyen betegségekre vannak örökletes hajlamaink, az életmódbeli változtatásainkkal csökkenthetjük a kialakulásuk esélyét.
Például az elhízás, különösen a hasi zsír, nagyobb gyulladáshoz és a bél mikrobióta változásaihoz vezethet; ezek pedig hozzájárulhatnak a divertikulitisz kialakulásához.
Például a rostfogyasztás a bélben a rövid szénláncú zsírsavak termelését is fokozhatja, amelyek gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezért a rostban gazdag élelmiszerek, például a málna és a lencse fogyasztása kulcsfontosságú a divertikulitisz kockázatának csökkentésében - mondták a szakértők.
A dohányzás kerülése és a vörös és feldolgozott húsok korlátozása szintén ajánlott, valamint a rendszeres testmozgás. Felnőtteknek hetente legalább 150 perc közepes intenzitású vagy 75 perc erőteljes intenzitású kardióedzés javasolt, valamint legalább két vagy több napon erőnléti edzés is.
Legjobban: