A feltételezett beleegyezés elve azt jelenti, hogy ha valaki életében nem tett írásbeli tiltó nyilatkozatot az ellen, hogy halála esetén a holttestéből szervet, szövetet távolítsanak el transzplantációs céllal, akkor az elhunyt beleegyezését kell vélelmezni – mondta el az InfoRádiónak nyilatkozva Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat transzplantációs igazgatója. Hozzátette ugyanakkor, hogy a legfontosabb alapelv e téren az, hogy mindenki szabadon dönthessen saját szerveiről. Ha valaki nem szeretné, hogy szerveit donorszervként felhasználják, írásban tehet tiltakozó nyilatkozatot. Ezt aztán vagy magánál kell tartania, vagy a Nemzeti Szerv- és Szövetdonációs Tiltakozások Regiszterében vetetheti nyilvántartásba.
Mihály ezzel együtt arra is kitért, hogy egy tavalyi felmérés alapján a magyarok szervfelajánlási hajlandósága nagyjából megfelel az európai átlagnak. A megkérdezettek 84 százaléka mondta azt, hogy nem bánná, ha halála esetén szerveit transzplantációs céllal eltávolítanák. Kifejtette, egy elhunyt donor szervezetéből akár hat szervet (két vese, máj, szív, tüdő, hasnyálmirigy) is el lehet távolítani, amelyekkel akár hat ember életét is meg lehet menteni. Ezenkívül az olyan donorszövetek, mint a szaruhártya, a szívbillentyűk, erek, csontok és porcok, ugyancsak jelentős életminőség-javulást jelenthetnek más betegek számára.
A jogszabályi előírásoknak megfelelően arra is lehetőség van, hogy egy élő személy felajánlja egyik veséjét transzplantációra. A szakember elmondása szerint ez főként genetikai rokonok között fordul elő, de ritkábban házastársak, élettársak, barátok is élnek a szervadományozás lehetőségével beteg hozzátartozójuk, szerettük javára. Ez utóbbi esetben azonban egy független kórházi etikai bizottságnak is meg kell vizsgálnia, hogy a felajánlás bármiféle kényszerítő körülménytől, megtévesztéstől, anyagi érdekeltségtől mentesen történik-e.
Borítókép: Getty Images
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: