Alapfogalmak
Magyarországon mintegy félmillió embernek vannak vizelet-visszatartási és -ürítési zavarai. A betegségben szenvedőknek azonban kevesebb, mint egytizede áll kezelés alatt. A hiperaktív hólyag a vizelettartási zavaroknak egyik formája. Erre a tünetegyüttesre jellemző, hogy a betegnek naponta nyolc-tíz alkalommal, vagy akár ennél is többször jelentkezik sürgető vizelési ingere, anélkül, hogy jelentős mennyiségű vizelet felgyűlt volna a hólyagjában, vagy hogy valamilyen külső hatás (hasprés, köhögés, tüsszentés, ugrálás, stb.) nyomán fokozódna a hasűri nyomás. Ismeretes "száraz" formája, amikor csak az inger okoz kellemetlenséget, és együtt járhat vizeletcsepegéssel is (a terheléses vagy stresszinkontinencia tüneteivel keverten is megjelenhet).
Az érintett komfortérzetét nagyon rontja a jelenség: ilyen szempontból is "meg kell terveznie" a napját, az útvonalát, hiszen ideges, ha nem otthon, vagy megszokott, ismert helyen van, szorongást érez amiatt, hogy talál-e a közelben vécét, fél, hogy el sem jut időben odáig. A tünetek hátterében állhat az idegek téves hólyagtelítettségi jelzése vagy az izom-összehúzódást kiváltó idegsejtek fokozott aktivitása és több egyéb tényező is, de a pontos okait még nem tárta fel az orvostudomány.
Menjen el orvoshoz!
Sajnos, ma is sokan vannak, akik gondosan titkolják az ilyen "diszkrét" problémáikat, szégyellnivalónak tartják, ezért nem számolnak be panaszaikról háziorvosuknak, nőgyógyászuknak, és nem keresik fel vele az urológus szakrendelőt sem. Dr. Fritz Ferenc főorvos, a XV. kerületi urológiai szakrendelő vezetője úgy véli, van ugyan fejlődés az egészségtudatosság terén, de nagyon nehéz áttörni bizonyos betegségeket övező tabukat. Legnehezebb legyőzni azt a beidegződést, hogy "a korral jár", ha például valakinek vizelettartási zavarai vannak.
Az urológiai szakrendelők beutaló nélkül látogathatók! Nem így van: mindenkinek joga van a lehető legjobb életminőségre, és nagyon fontos tudnivaló, hogy az ilyen jellegű működési zavarok nagy részére van is megoldás. Nemegyszer találkoznak olyan beteggel is, aki eljön ugyan az inkontinencia tüneteivel urológiára, de nem is feltételezi, hogy lehetne segíteni a panaszain, inkább csak azért keresi fel az orvost, hogy betétet írasson fel magának, olcsóbban juthasson a segédeszközökhöz. A köztudatban ugyanis nincsen eléggé benne ezen működési zavarok kezelhetősége, pedig sokkal jobban gyógyíthatók, mint régen: gyógyszeres, műtéti, vagy fizikoterápiás megoldás is szóba jöhet. Jó lenne, ha a különböző higiéniai eszközök, betétek gyártói reklámjaikban azt is tanácsolnák az érintetteknek, hogy orvosi vizsgálattal derítsék fel az okokat és kezeltessék panaszaikat, hiszen a betétek nem a gyógyulást, hanem csak a tünetekkel való együttélést oldják meg. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a vizelet-inkontinencia mögött esetenként valamilyen szervi elváltozás is lehet (kő, daganat, gyulladás), ezért mindenképpen érdemes ezekkel a panaszokkal szakorvoshoz fordulni.
Az életvezetésen is múlik
Hiperaktív hólyag: ezeket az ételeket kerülje!Mint minden vizelettartási működési zavarnál, a hiperaktív hólyag szindróma esetében is az első lépés a gondos, sokoldalú vizsgálat, amelynek során felderítik, nem társul-e egyéb betegség, szervi elváltozás a kellemetlen panaszokhoz. Ezután az érintettek életviteléből, élethelyzetéből adódó körülmények feltárása következhet. Az ún. viselkedésterápia része a beteg megfelelő tájékoztatása arról, milyen élettani folyamatok, jelenségek állnak a tünetek hátterében. Talán még fontosabb, hogy felhívják a figyelmét arra, mire vigyázzon, hogyan tudja egyszerű életvezetési tanácsok betartásával enyhíteni a tüneteket. Például érdemes figyelni arra, hogy kerülje a vízhajtó hatású élelmiszereket (például kávé, egyes teák, dinnye), illetve melyek azok az élelmiszerek, amelyek irritáló hatásúak. Nem szerencsés viszont (pedig gyakran előfordul), hogy a kellemetlenség ellen úgy igyekszik védekezni a beteg, hogy lecsökkenti a folyadékfogyasztását. A szervezetünknek ugyanis naponta 2-2,5 liter folyadék bevitelére szüksége van. Jó tudni, hogy a túlsúly rontja az állapotot, ezért egy ésszerű súlycsökkentő diéta, a fizikai aktivitás növelése is hozzájárul a terápia hatékonyságához.
Tudatos időzítés
Megelőzésként a szakemberek azt tanácsolják, hogy már a kisgyermekeket szoktassuk rá a rendszeres ürítésre: legjobb, ha mindennap azonos időpontban (például reggel, mielőtt elmenne otthonról, vagy lefekvés előtt) vécézik, és megpróbálkozik vele akkor is, ha még nem érez ingert hozzá, vagy ha csak kevés vizelet távozik. Idővel a szervezete megszokja ezeket az időpontokat, és a hólyagja nem kényszerül nagyobb mennyiségű vizelet visszatartására. Az együttműködő beteg esetében sor kerülhet olyan tréningre, amellyel a két vizelés közti időt tudatosan kitolják. Ebben a vizelési napló vezetése is segíthet. A hólyaggyakorlatok más formájánál a vizelési ingert kiváltó látvány- illetve hanghatásokkal időzítetten provokálják a vizelést, amelyet meg kell próbálnia visszatartani. Ha a beteg valami okból nem képes együttműködni, nem tud maga figyelni a vizelés tudatosságának növelésére, akkor az ápolójának kell őt figyelmeztetni azokban az időpontokban, amikor tanácsos megpróbálkoznia a vizeletürítéssel, hogy megelőzhető legyen az akaratlan vizeletvesztés. A hiperaktív hólyag szindróma mögött pszichés problémák is állhatnak, amelyek feltárásában a pszichoterápia segíthet. Előfordul ugyanis, hogy valakinek otthoni körülmények között nem jelentkezik a gyakori sürgető inger, de bizonyos helyzetekben (pl. útközben, vagy ha tudja, hogy nincs a közelben illemhely) mégis, szinte pánikot okoz. Ezekről a helyzetekről is tanácsos naplót vezetni.
Gáttorna, fizikoterápia
Nagyon ajánlható a medencefenék izmainak tornáztatása, az intim torna is. Nemcsak nők, hanem férfiak számára is szerveznek tanfolyamokat, amelyeken gyógytornász vagy orvos segítségével néhány alkalom, körülbelül tíz óra alatt el lehet sajátítani a gátizmok erősítését célzó gyakorlatokat. A hatása két hónap alatt jelentkezik, a betegek nagy többsége jelentős javulásról számol be. Esetenként alkalmazható a gátizmok elektrostimulációs kezelése is, amely naponta kétszer húsz percen át tartó kezeléssel néhány hét alatt hozhat eredményt. Ha konzervatív kezelés nem alkalmazható vagy eredménytelen, tartós kontinenciát biztosító műtétre is szükség lehet, például a kisebb húgycső-eltérések, szűkület vagy éppen kiboltosulás, hólyagsérv, egyéb elváltozás megoldására.
