2015 februárjában jelent meg egy stressz-szintet felmérő vizsgálat, amelyet 3068 amerikai töltött ki. kiderült, hogy a stressz elsődleges oka a pénz - a válaszadók 72 százaléka említette meg az anyagi aggodalmakat az előző egy hónap stresszt okozó tényezői között. Közülük 22 százalék számolt be "extrém mértékű stresszről" financiális nehézségek miatt. A második leggyakoribb stresszt kiváltó ok a munka, amit aztán a gazdaság, a családi felelősségek és a személyes egészségügyi problémák követtek a listán.
A stressz gyakorlatilag az összes betegségtípussal kapcsolatba hozható, bár ritkán fordul elő az, hogy a stressz legyen a kizárólagos kiváltó oka egy betegségnek. Sokkal jellemzőbb, hogy az aktuális állapotunkkal, a genetikai tényezőkkel kombinálódva felgyorsítja egy-egy betegség kialakulását. A stressz leggyakoribb hatásai jól ismertek: álmatlanság, alvászavarok, fejfájás, szorongás és depresszió. A tudósok azonban mind több egészségügyi területet találnak, amelyet szintén érint a stressz.
1. A szív egészsége
Az American Heart Association (AHA; amerikai kardiológiai társaság) szerint a stressz olyan viselkedéseket vált ki belőlünk, amelyeknek negatív hatásuk van a szívünk egészségére.
Előfordult már Önnel, hogy egy stresszes nap után hazaérve az első dolga az volt, hogy kibontott egy sört, vagy kinyitott egy üveg bort? - Nincs egyedül: nagyon sokan élnek így. Egy 2015 januárjában közzé tett jelentés szerint a túlórázás és a munkahelyi stressz összefüggésben áll az egészségre kockázatos alkoholfogyasztással . Ennek pedig az az oka, hogy sokan hiszik, hogy az alkohol segít kikapcsolni a munkahelyi nehézségeket.
Egy 2014-ben napvilágot látott vizsgálat szerint a stressz csökkenti a szív felé menő véráramot, elsősorban a nők esetében. A kutatók azt találták, hogy a szívkoszorúér-betegségben szenvedők esetében a stressz a nőknél háromszor inkább csökkenti a szív felé tartó véráramlást, mint a férfiaknál.
A stressz a szívroham kockázatát is növeli. Egy 2012-es vizsgálat azt mutatta, hogy 23 százalékkal növeli a munkahelyi stressz a szívroham rizikóját. Egy tavaly februári vizsgálat eredményei szerint pedig az intenzív düh vagy szorongás időszakai kilencszeresére növelik a szívroham kockázatát.
Az állandó stressz a férfiak és nők egészségét is megviseli A stressz azonban még a szívroham után is hat az egészségünkre. Szintén egy tavaly februári vizsgálat eredményei mutatták ki, hogy a szívrohamon átesett nők stressz-szintje magas, ami hátráltatja a lábadozásukat és a felgyógyulásukat.
2. Cukorbetegség
Talán többek számára meglepő lehet, hogy stresszt a cukorbetegség kialakulásával is összefüggésbe lehet hozni. Egy 2015 januári tanulmány szerint a poszttraumás stressz-szindrómában szenvedő nőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki cukorbetegség, mint azoknál, akiket nem ért ilyenfajta stressz.
A stresszes időszakokban megnő a kortizon nevű hormon termelődése, ami a vércukorszintet is növeli. Ez lehet egy lehetséges oka annak, hogy a huzamosabb ideig tartó vagy nagy stressz megnöveli a cukorbetegség kialakulásának az esélyét. A cukorbetegeknél pedig - ugyanezen okokból - a stressz nehezítheti a betegség kordában tartását. Ehhez járul hozzá még az, hogy a stresszes ember kevésbé figyel magára, elfelejti ellenőrizni a glükózszintjét, elhanyagolja az étkezést, nagyobb valószínűséggel iszik alkoholt, és kevésbé valószínű, hogy mozog.
3. Alzheimer-kór
Jóllehet az Alzheimer-kór kiváltó oka a mai napig nem világos az orvosok számára, van néhány olyan vizsgálat, amelyek szerint a stressz közrejátszhat a betegség kialakulásában. Egy 2013-as, egereket végzett vizsgálatban azt találták, hogy a magasabb stresszhormonszintű egerek esetében nagyobb volt a fehérjelerakódás (plakkok) az egerek agysejtjeiben. Ezek a béta-amiloid plakkok játszanak szerepet az Alzheimer-kór kialakulásában.
Egy 2010-es finnországi vizsgálatban pedig azt találták, hogy azok a nők, akiknek magas volt a vérnyomásuk vagy a kortizonszintjük (mindkettő a stressz tünete), háromszor nagyobb valószínűséggel lettek Alzheimer-kórosak. Nemrégiben pedig egy geriátriai vizsgálatból az derült ki, hogy az enyhe mértékű demenciában szenvedő idősek esetében a stressz gyorsítja az agy leépülésének a folyamatát.
4. Termékenység
Az USA-ban minden nyolcadik párnak van problémája a teherbeeséssel, illetve a baba kihordásával. A kutatók ma úgy gondolják, hogy stressz ebben is közrejátszik.
Egy 2014-es vizsgálat szerint a férfiak esetében a stressz rontja a spermiumok és a sperma minőségét, ami csökkenti a termékenységet. Ennek a hátterében feltevések szerint az állhat, hogy a stressz hatására növekszik a glükokortikoidok (szteroid hormonok) termelése, ami hat a szénhidrátok, a zsírok és a fehérjék lebontására; ez pedig csökkenti a tesztoszteronszintet, ami a férfiaknál szabályozza a spermiumok termelését.
De a stressz hatásai a nőket sem kíméli. Egy 2014-es vizsgálatból az derült ki, hogy az alfa-amiláz nevű nyálenzim stressznek köszönhetően megnövekedett szintje 29 százalékkal csökkenti a teherbeesés valószínűségét. A meddőséget azonban kétszer valószínűbbé teszi.
