Minden betegségnek más a szaga

Régóta ismert tény, hogy a leheletünkből, netán a bőrünk vagy a vizeletünk szagából meg lehet állapítani, hogy mi a betegségünk, és bár erre az emberi orr nem mindig elég érzékeny, bizonyos állatok jóval kifinomultabb szaglásukkal nagy sikereket érnek el e téren, sőt - remények szerint - hamarosan gépek segítségével is beazonosíthatóak lesznek a különféle rendellenességekre utaló testszagok.

A Sensors című lapban közzétett tanulmányból kiderült, hogy a cukorbetegnek aceton szagú, májbetegeknek viszont nyers halszagú a lehelete, húgyhólyagfertőzésesetén a vizeletünk ammónia szagú lesz, a rubeola hatására izzadságunk szaga a frissen fosztott tolléra fog emlékeztetni, a skizofrének ellenben ecetszagút izzadnak, a tífuszosok bőrének illata a frissen sült kenyeret idézi, a sárgaláz hatására bőrünk szaga egy hentesboltéra fog hasonlítani, végül a skrofula névre hallgató nyirokmirigy-fertőzés hatására a beteg állott sörszagot áraszt.

Az emberek számára persze nem mindig könnyű megkülönböztetni a szagokat, ám a kutyáknak például mindez jóval egyszerűbben megy, így néhány ebet már kifejezetten arra a célra képeznek ki, hogy szimatjuk segítségével kiszúrják a rákot vagy a cukorbetegséget. A távlati cél pedig az lenne, hogy olyan gépeket tudjanak gyártani, melyek szintén képesek beazonosítani az egyes betegségek szagát. Dr. George Preti, a philadelphiai Monell Chemical Sensen Központ munkatársa nagyon hasznosnak tartja mindezt, hiszen így talán már korábbi stádiumban fel lehetne deríteni a rákos betegségeket, ami például a petefészekrák esetében lenne különösen fontos, hiszen azt általában csak az előre haladott állapotában ismerik fel, amikor többnyire már nem gyógyítható.

Minden betegségnek más a szaga (Fotó: Europress)

Minden betegségnek más a szaga (Fotó: Europress) Ám nem a kutyák az egyedüli állatok, melyeknek rendkívüli szaglóképességük van, a gyümölcslégy is rendelkezik ilyen képességekkel, a németországi Konstanz Egyetem szakemberei éppen ezért olyan módosítást végeztek a legyek génállományában, melynek köszönhetően a rákos sejtektől világítani kezdenek azok antennái. A kutatók abban bíznak, hogy előbb-utóbb a legyektől függetlenül is sikerül egy hasonló antennát kifejleszteni és így a különféle betegségeket időben felismerni.

Egy hasonló találmány, a BreathLink névre hallgató "elektromos orr" kifejlesztése már jó úton halad, ezzel az eszközzel tíz perc alatt ki lehet deríteni, hogy valakinek mellrákja van-e, ráadásul mindezt anélkül, hogy az illetőt káros röntgensugaraknak tennék ki. A hollandiai Maastricht Egyetem Orvosi Központjában már tesztelik a műszert, és remélhetőleg néhány éven belül forgalomba is kerülhet. Ezzel egy időben egy másik cég egy Owlstone névre hallgató műszer kifejlesztésén dolgozik, mellyel a bélrákot lehetne kiszimatolni, ami szintén hatalmas előrelépés lenne az orvostudomány területén.

)
Könnyedén az allergia tüneteivel szemben (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +34, +39 °C
Minimum: +17, +25 °C

A napsütés mellett gomolyfelhők is megjelennek, ezekből egy-egy helyi zivatar is kialakulhat. Estétől a Dunántúlon nő meg a zivatarhajlam. Megélénkülő délies szél mellett 34, 39 fokos maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Pénteken front nem érkezik. A nagy melegben az álmatlanság, a tompaság hátráltathatja mindennapi tevékenységében, egyre gyakoribb és egyre erősebb lehet a fejfájás és a migrén is. Főleg a szívbetegek és a vérnyomás-panaszokkal élőket viseli meg folyamatos meleg, amennyiben ebbe a csoportba tartozik, akkor egész nap kerülje a megterhelő tevékenységeket! A növekvő fülledtség hatására légzési nehézségek is jelentkezhetnek, a zivatarok területén pedig romolhat az asztmások állapota. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)