Nyiroködéma alatt az elsődleges vagy másodlagos nyirokkeringési zavar következtében kialakuló lokális vizenyőt, duzzanatot értjük. Soha nem érinti az egész testet, mindig egy-egy testrészre korlátozódik. A probléma lehet elsődleges, azaz veleszületett, illetve másodlagos, amikor a nyiroködéma valamilyen betegség következtében alakul ki – derül ki a dr. Stirczer Gabriella reumatológus és belgyógyász főorvos lektorálásával készült cikkünkből.
Kiket érint a nyiroködéma?
A nőket négyszer gyakrabban érinti a nyiroködéma, mint a férfiakat; Magyarországon a betegek számára vonatkozóan csak becslések vannak, a legutolsó ilyen 800 ezer érintettel számolt. A szakmabeliek szerint alulbecsült adat, mert itthon rengeteg olyan vénás és ízületi kopásos beteg él, akinek életét megkeseríti a gátolt nyirokkeringés kiváltotta kéz- és lábdagadás. Így nem meglepő, hogy a merészebb becslések 30 százalékosra teszik a probléma valamilyen szintű megjelenését.
Nyiroködémára jellemző a kéz- és lábujjak hurkaszerű megvastagodása is, a kézhát, lábhát cipószerű duzzanata, az ujjak tövében, csuklónál, bokánál mély ráncok kialakulása. Jellemző diagnosztikus tünet az is, hogy az ödémás ujjak felett nem képezhető bőrránc, vagy az megvastagodott, kiszélesedett. Szembetűnő az is, hogy a vizenyős terület felett a bőr kezdetben normális színű vagy sápadtabb, előrehaladott stádiumban szürkéssé válik.
Milyen kezelési lehetőségek vannak, illetve mennyi esély van a gyógyulásra? A nyiroködéma kezelésére nincsenek gyógyszeres lehetőségek, egyedül fizioterápiás, ödémaredukciós módszerekkel történhet. A részleteket ide kattintva olvashatja el, ahol további hasznos tudnivalókat is talál.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: