Hogyan definiálhatjuk a "veszélyességet"?
David Nutt, a londoni Imperial College munkatársa, a világ egyik legismertebb drogszakértője vezette azt a 2010-ben készült kutatást, amelyben a Nagy-Britanniában elérhető (legális és illegális) kábítószerek károsságát igyekeztek megmérni egy sokdimenziós skála mentén.
Tizenhatféle paramétert választottak a szerek összehasonlításához; ezek között voltak a szerek direkt hatásai, illetve az egyes egyénekre tett hatások is. Direkt hatás például a túladagolás miatt bekövetkező halál; indirekt hatás pedig például az, ha egy használt tű HIV -vel fertőzi meg a szerhasználót. A szempontok között azonban nemcsak az egyénre tett hatás szerepelt, hanem a társadalomra rótt teher is.
A különböző kritériumokat a kutatóknak súlyozniuk is kellett: valamely hatásokat - alapvetően szubjektív módon - súlyosabbnak ítéltek, mint másokat. Abban, hogy mi legyen a 16 veszélyességi tényező, a tudósok könnyen egyetértettek, ezek a rangsorolásában azonban már nem. A britek és az európai kutatók például másképp rangsorolták a kritériumokat: előbbiek súlyosabbnak tartották a gazdasági, míg a kontinensen élők az egyént érintő károkat.
Vajon melyik a legveszélyesebb drog?
Minden tizedik másodpercben megöl egy embert az alkohol
Mindezek figyelembevételével tehát melyik lett a legveszélyesebb drog? Talán meglepő, de nem az illegális szerek valamelyike, hanem az alkohol; elsősorban az általa okozott társadalmi és gazdasági károk miatt. Az alkohol után a heroin és a szabad bázisú kokain, a crack következik (ebben a sorrendben); ezeknél nyilván az egyén számára okozott károk a dominánsabbak, ugyanakkor itt is vannak másokat is érintő káros hatások. A kannabisz (marihuana) a lista 8. helyén szerepel, míg az LSD az egyik utolsó helyet foglalja el a rangsorban. A cigaretta (dohány) a 6. helyen áll, szorosan a kokain után.
Annak ellenére, hogy az európai rangsor más súlyozás alapján állt össze, mint a brit, érdekes módon a végső veszélyességi lista nagyon hasonló lett. Csak néhány anyag szerepel kicsit más helyen - például a metamfetamin és az ecstasy.
Úgy tűnik tehát, hogy függetlenül a tényezők súlyozásától, az alkohol a legveszélyesebb drog. Rengetek direkt egészségügyi káros hatása van: a szív- és érrendszeri megbetegedésektől , a neurológiai problémákon át a májbetegségekig. Indirekt módon köze van a közúti balesetekhez, a promiszkuitásból fakadó nemi betegségek terjedéséhez is. A társadalomra igen nagy terhet ró az alkoholbetegek kezelése.
Forrás: IflScience.com Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján évente 3,3 millió ember hal meg az alkohollal összefüggésbe hozható okból; ez az összes halálozás 5,9 százalékát teszi ki. Ez azt jelenti, hogy minden tizedik másodpercben meghal valaki az alkohol miatt.
Melyik tehát a "legveszélyesebb"?
Az, hogy mit tekintünk a legveszélyesebb kábítószernek, társadalmi és politikai kérdés is. Sokan úgy gondolkodnak, hogy az illegális szerek jóval veszélyesebbek, mint a legálisak. Ez azonban, ahogy a fentiek is mutatják, nincs így. Az, hogy egy-egy államban mi számít legálisnak vagy illegálisnak, önkényesen dől el, függ az adott ország hagyományaitól, jogrendszerének történetétől stb.
Nagy-Britanniában például a heroint korábban kisebb dózisokban legálisan használták a heroinisták leszoktatásában. Ekkor, 1971-ben a hatóságoknak 1000 heroinhasználóról volt tudomásuk. Aztán a kormány szigorított a drogpolitikán: a heroin minden formában illegális lett. 1990-ben már 200000 heroinfüggőről tudtak. A drogszabályozás tehát politikai ügy, nincs sok köze ahhoz, hogy az egyes szerek mennyire veszélyesek vagy károsak.
Forrás IflScience.com
