Puffadás, székrekedés, hasmenés, hasi fájdalom - a legtöbb embernek ezek a tünetek ugranak be, mint a bélrendszeri problémák elsődleges ismertetőjelei. Pedig másfajta panaszok is utalhatnak arra, hogy nincs minden rendben "odabent". Az Everyday Health orvosilag lektorált cikke összegyűjtötte, melyek ezek, és azzal kapcsolatban is hasznos tanácsokat ad, hogy mit tehetünk ellenük.
Túlzott sóvárgás a cukor után
A cukor utáni túlzott sóvárgásért részben a bélrendszerünkben lévő mikroorganizmusok felelősek. A Bioessays című folyóiratban megjelent áttekintés szerint, mivel a testünk számos, a táplálékforrásokért versengő mikroorganizmusból áll, a sóvárgás az adott személy és a saját mikrobiomja közötti evolúciós konfliktus eredménye lehet - a mikrobák ugyanis a túlélésük érdekében manipulálhatják azt, hogy mit kívánunk, és mit nem.
Annak érdekében, hogy a cukrot kedvelő mikrobákat eltántorítsuk a "hatalomátvételtől", érdemes fokozatosan csökkenteni az elfogyasztott cukor mennyiségét. A cukros üdítőket helyettesítsük gyógyteával vagy vízzel, a tejcsokoládét étcsokoládéval vagy magvakkal. A teánkat, zabkásánkat, kávénkat se cukorral ízesítsük, inkább fahéjjal, amely nemcsak finom, de egészséges is. Az szintén segít, ha vásárláskor alaposan átnézzük az egyes termékek összetevőlistáját. Meg fogunk lepődni, mennyi mindenhez adnak cukrot, például szószokhoz, kenyérfélékhez, fűszerekhez. Ezek az apró változtatások hozzájárulhatnak a bélmikrobiom egyensúlyának helyreállításához.
Ételintoleranciák
Ételintoleranciáról akkor beszélhetünk, ha egy bizonyos élelmiszert vagy élelmiszer-összetevőt nehezen emésztünk meg. Ilyenkor jellemzően különféle gyomor-bélrendszeri tünetek tapasztalhatóak, például hasmenés, hasi görcsök vagy puffadás. Az ételallergiával ellentétben (amely az immunrendszer kóros válasza az elfogyasztott élelmiszerekben található fehérjékre) az ételintoleranciában szenvedők szervezete kis mennyiségben képes tolerálni a problémát okozó élelmiszereket, élelmiszer-összetevőket.
Bár számos ételintolerancia létezik, és a kialakulásuk lehetséges oka is nagy változatosságot mutat, kutatások szerint az ételintoleranciák nagy része a bél mikrobiomjában bekövetkezett változások miatt jelenik meg, amely változások ugyanakkor az étrend módosításával korrigálhatók. A Case Reports in Clinical Nutrition című szaklapban 2021 júliusában megjelent kutatás például egy olyan esetet ír le, amelyben egy többféle ételintoleranciával küzdő nőn hajtottak végre székletátültetést. A bélrendszerében élő mikrobák ökoszisztémájának megváltoztatásával a nő jelentős javulást tapasztalt a gyomor-bélrendszeri tüneteit illetően, és képes volt néhány, korábban problémát okozó élelmiszert, élelmiszer-összetevőt is visszavezetni az étrendjébe.
Ha arra gyanakszunk, hogy ételintoleranciánk van, minél előbb forduljunk orvoshoz. Amennyiben lehetséges, a konzultációt megelőző pár napban vezessünk étel- és tünetnaplót, hogy könnyebb legyen a kifogásolt élelmiszer azonosítása. Ha fény derül a "bűnös" kilétére, ki kell vezetni az étrendünkből. A tünetek megszűnése után - bizonyos idő elteltével - a fokozatos visszavezetés is szóba kerülhet, de ezt minden esetben orvossal, dietetikussal kell egyeztetni.
Súlygyarapodás
Ha azt tapasztaljuk, hogy növekszik a súlyunk, de sem betegség, sem életmódváltás nem indokolja a változást, nagy a valószínűsége, hogy az okot a bélmikrobiomnál kell "keresni". A Cancer Epidemiology, Biomarkers, & Prevention című szaklapban 2020 novemberében megjelent tanulmány szerint a bélbaktériumok befolyásolják az energiafelhasználást, és azt, hogy a szervezetünk mennyi kalóriát von ki a táplálékból. Miután a kutatók szekvenálták a több mint 500 résztvevő bélmikrobiomját, azt találták, hogy a bélmikrobiom diverzitásának csökkenésével párhuzamosan nőtt az alanyok testtömegindexe.
Az eredmények egyik lehetséges magyarázata, hogy egyes bélbaktériumok hatékonyabban bontják le a táplálékot, mint a többi, ami lehetővé teszi, hogy több kalóriát raktározzunk el pontosan ugyanannak az ételnek az elfogyasztásával - erre egyébként a Nutrients című folyóiratban 2020 novemberében megjelent áttekintés is rámutatott. Emellett, mint az a Frontiers in Immunology című folyóiratban 2020 októberében megjelent kutatásból is kiderült, bizonyos bélbaktériumok fokozhatják a gyulladást, ami inzulinrezisztencia kialakulásához vezethet, és közvetve befolyásolja a testsúlyt.
A testsúly és a bélmikrobiom közötti kapcsolat ma már annyira elfogadott, hogy az elhízás kezelésére és megelőzésére javasolt új stratégiák a bélmikrobiomot célozzák meg. A Nutrients című folyóiratban 2019 márciusában megjelent áttekintésben például több olyan vizsgálatot is ismertettek, amely során a különböző probiotikus készítmények súlycsökkentő hatását vizsgálták. Bár a kutatások ígéretesek, túlságosan gyerekcipőben járnak még ahhoz, hogy a szakemberek konkrét készítményeket ajánlhatnának vagy terápiás protokollokat állíthatnának össze a cél elérése érdekében. Addig is, amíg erre nincs lehetőség, törekedjünk arra, hogy minél több zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyest, teljes kiőrlésű gabonafélét fogyasszunk, ezzel ugyanis nagyban hozzájárulhatunk a mikrobiom egészségéhez.
Hangulatingadozás, szorongás és depresszió
A bélrendszert gyakran nevezik a második agynak, nem véletlenül. A Frontiers in Psychiatry című szaklapban 2018 májusában megjelent áttekintés szerint a bélben található mikroorganizmusok "kommunikálnak" az idegrendszerrel, az endokrin rendszerrel és az immunrendszerrel, befolyásolva ezzel a hangulatunkat. A szorongással és depresszióval diagnosztizált személyeknél például feltételezhetően rendellenes a bélműködés, de egyes tanulmányok azt állítják, a prebiotikumok és bizonyos probiotikus törzsek pótlása enyhítheti a tüneteket.
Specifikus probiotikumpótlás hiányában egyébként a teljes értékű, növényi alapú élelmiszerekben gazdag étrend - ilyen például a mediterrán étrend - kialakítására kell törekedni, amely hozzájárulhat a bélmikrobiom egészségéhez, javítva ezzel a mentális egészséget.
Bőrirritáció
Ha valaha is tapasztaltuk azt, hogy bizonyos ételek fogyasztása bőrpanaszokat idéz elő, nagy az esélye, hogy bélbaktériumok okozzák a problémát. A Microorganisms című folyóiratban 2021 februárjában megjelent kutatás szerint a telített zsírokban és finomított cukorban gazdag ételek fogyasztása elősegíti a rossz bélbaktériumok elszaporodását. Ez a diszbiotikus állapot rendellenes immunműködéssel jár együtt, ami olyan gyulladásos bőrbetegségeket idézhet elő, mint az ekcéma, a pikkelysömör, az akné vagy a rosacea.
A kutatás azt is kimutatta, hogy a gyulladásos bőrbetegséggel élők bélbaktériumai különböznek azoknak a bélbaktériumaitól, akiknél nem áll fent ilyen bőrbetegség. A rosaceás betegeknél például sokkal gyakoribbak a gyomor-bélrendszeri problémák, a gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedők 7-11 százalékának pedig pikkelysömöre van, ami további bizonyítékul szolgál a bélrendszer és a bőr közötti kapcsolatra.
A bőr egészségének támogatása érdekében igyekeznünk kell minél több gyulladáscsökkentő ételt beépíteni az étrendünkbe. A Gut című folyóiratban 2021 áprilisában megjelent tanulmány szerint jótékonyak a teljes értékű növényi élelmiszerek és minden, ami omega-3 zsírsavban gazdag. A feldolgozott és állati eredetű élelmiszerek fogyasztását ugyanakkor korlátozni kell.
