A méh helyzetéért sok anatómiai képlet felelős: többnyire kötőszöveti szalagok, valamint a medencefenék izomzata biztosítják megfelelő pozícióját a kismedencében. Ezek a struktúrák komoly igénybevételnek vannak kitéve terhesség, illetve szülés során, de mindennapi életünkben testhelyzetünkből fakadóan állandó terhelés alatt állnak.
A hasprés gyakori alkalmazása, a hasi szervek súlya mind-mind a medencefenékre nehezedik és állandó nyomás alatt tartja ezt a régiót. Érthető, hogy a nehéz fizikai munkát végzők, sokat emelők, valamint az elhízottak veszélyeztetettsége e tekintetben messze meghaladja az átlagosat.
Károsodó izomzat
A szülés önmagában már komoly próbatétel a medence zárószerkezetének. Terhesség alatt a megnövekedett hasűri nyomás, a magzat súlya, valamint a szülés során a magzat áthaladása a szülőcsatornán jelentős terhet ró a medence alapizomzatára. Ennek értelmében a magzat születési súlyának, a szülés lefolyásának is komoly hatása van a későbbi károsodás kialakulására. Ugyanakkor a kockázat mértéke nem adható meg általánosságban: egyénenként, alkatonként igen nagy változatosság figyelhető meg.
Jellemző lehet a családi terheltség, vagyis egy adott családban a hasonló típusú problémák halmozottan előfordulhatnak.
Szöveteink terhelhetősége ugyanúgy örökletes tényezők függvénye is, mint például a szem színe vagy egyes betegségekre való hajlam.
Szöveteink öregedésünkkel általában veszítenek tónusukból, feszességükből. Mindezek eredőjeképpen a szalagok megnyúlnak, az izomzat tónusa csökken, a méh helyzete megváltozik: lesüllyed, a méhszáj egyre közelebb kerül a hüvelybemenethez, esetenként tapintható, majd később akár már látható a szeméremrésben.
Intim nehézségek
A betegség enyhébb megjelenési formáját jelentik a hüvelyfal megnyúlásából, tartásának csökkenéséből fakadó tünetek.
A mellső hüvelyfal közvetlenül összefekszik a húgyhólyag alapjával, valamint a nőkben igen rövid, körülbelül 3 centiméteres húgycsővel. A húgyhólyag és a húgycső egymáshoz való viszonya, az általuk bezárt szög kiemelkedő fontosságú a vizelettartási képesség tekintetében. Ily módon érthető, hogy ha a hüvelyfal megnyúlik, lesüllyed (a hüvely felé bedomborodik, úgynevezett hólyagsérvet alkot), és a húgycső és a hólyag által bezárt szög megváltozik, az akaratlagos vizelettartás zavara alakulhat ki.
A beteg eleinte csak kifejezett erőlködésre, a hasprés erős alkalmazásakor ürít néhány csepp vizeletet, súlyosabb formában már járáskor, lépcsőzéskor, köhögéskor, tüsszentéskor is elcseppenhet a vizelet.
Ezt az állapotot (mely az úgynevezett stresszinkontinencia) meg kell különböztetnünk a vizelettartási zavarok másik fajtájától, amikor hirtelen, erős vizelési inger jelentkezik, mely megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a vizelet visszatartását ("sürgősségi" vagy "urge" inkontinencia). Ez utóbbi hátterében hólyaggyulladás, kőképződés, a hólyag tumoros folyamata vagy a beidegzés zavara állhat leggyakrabban.
A hátsó hüvelyfal a mellső fal és a hólyag viszonyához hasonlóan intim anatómiai viszonyban helyezkedik el a végbéllel. Gyakori székrekedés már önmagában, a hüvely falának különösebb gyengesége nélkül a fal bedomborodásához, úgynevezett végbélsérv kialakulásához vezethet. Az állapot önmagát rontja tovább: a bedomborodás a bélsár további pangását eredményezi, súlyos székrekedés jelentkezik, amely további anatómiai elváltozást eredményez.
Méhsüllyedés
Az állapot romlásával a méhnyak hüvelyi része egyre mélyebbre kerül, eleinte csak megközelíti a szeméremrést, erőlködéskor, préseléskor mutatkozik a résben. Teljes süllyedés, előreesés esetén a hüvely szinte "kifordul", a méh megjelenik a szeméremrés előtt, a beteg vizeletet és székletet már többnyire csak a méh "helyretételét" követően képes üríteni.
Az állapot kialakulása megelőzhető, de legalábbis súlyossága lényegesen enyhíthető: megfelelő időben kezdett gáttorna a kismedence izomzatát erősíti, s jobb tartást biztosít a szerveknek.
A torna szerepe különösen a megelőzésben hangsúlyos: a gátizomzat (pontosabban medencefenék-izomzat) edzésének szükséglete a modern társadalmakban már ugyanúgy elfogadott tény, mint egyéb izmaink megfelelő kondícióban tartása. Ezen izomcsoport edzése nemcsak a későbbi süllyedéses panaszok megelőzésében, hanem a szexuális élet minőségének, a hüvely tónusának fenntartásában is komoly szerepet játszik.
Torna vagy műtét?
A már kialakult állapot esetén műtéti megoldások jönnek szóba: a hüvely falainak megfelelően végzett plasztikai műtétjével a méh helyzetét jelentős mértékben korrigálhatjuk s a páciens panaszait megszüntethetjük. Súlyosabb süllyedés esetén a méh felfüggesztő műtétjét végezhetjük. A méh eltávolítása csak indokolt esetben (egyidejű vérzészavar, mióma, idősebb életkor) jön szóba.
Hangsúlyozandó azonban, hogy a műtét eredménye csak akkor végleges, ha hoszszú ideig végzett megfelelő gyógytornával egészítjük ki.
Sok esetben a testsúly csökkentése is igen lényeges a kiújulás megelőzése céljából. A megelőzés azonban ezen betegségcsoport esetén is - mint a legtöbb kórállapotban - elsőrendű fontosságú! A már kialakult süllyedéses panaszok megoldása sosem vezet olyan kifogástalan eredményhez, mint az időben (optimális esetben még csak megelőzés céljából) megkezdett gátizomzatedzés. Szánjuk rá azt a kevés időt erre az elhanyagolt területre! Nem igényel eszközt, külön helyszínt, mindig, mindenhol végezhető ez a torna. Kérjük szakértő véleményét a gyakorlatok elsajátításában, hogy aztán azt bárhol, bármikor kedvünkre (és társunk kedvére!) gyakorolhassuk. Megéri a fáradtságot! X.évf./2.sz.
