A BMJ című lap márciusi számában megjelent vizsgálat kimutatta, hogy azok, akik nagy mennyiségű sztatint vettek be, 34 százalékkal nagyobb valószínűséggel kerültek kórházba valamilyen veserendellenességgel, mint azok, akik csak alacsony dózisban kaptak, ráadásul ez a kockázati növekedés még két évvel a kezelésük után is fennállt.
A sztatint számos orvos írja fel a vér koleszterinszintjének csökkentése érdekében, mivel igen hatásos szer, ugyanakkor ismert mellékhatásai között szerepel a máj károsodása, izomfájdalom vagy gyengeség. Vesekárosító hatására csak nemrégiben hívták fel a figyelmet a szakemberek.
A kutatást vezető Colin Dormuth, a British Columbia Egyetem járványügyi szakembere elmondta, hogy a jelenség hátterében álló okok egyelőre ismeretlenek, ám korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy a sztatinkezelés következtében gyakran megnő a vizeletben levő fehérjemennyiség, ami a vesebetegség előjele is lehet a sötét vizelet, a vizelési nehézségek vagy a vizelési inger csökkenése mellett.
Abban valamennyi szakember egyetért, hogy a sztatin szedésének abbahagyása nem megoldás, ezért a legjobb, amit egy beteg tehet, ha kezelőorvosával részletesen megbeszéli a gyógyszer előnyeit és hátrányait, valamint rendszeresen ellenőrizteti vesefunkcióit.
