A testsúlyunk mintegy 60-70 százalékát a sejtekben és aközött található víz teszi ki. A víz nélkülözhetetlen a szervezetünk megfelelő működéséhez. A dehidratáció az a természetes folyamat, melynek során a szervezetünket bizonyos mennyiségű víz elhagyja, például lélegzés, izzadás vagy vizeletürítés során. A kiszáradás pedig akkor következik be, mikor a szervezetünkből több víz távozik, mint amennyit beviszünk. Az, hogy kinek mennyi folyadékra van szüksége, nagyon változó: függ a nemtől, az életkortól, a környezettől, az aktivitási szinttől, sőt még attól is, hogy mit eszünk.
Mi minden okozhatja a szervezet kiszáradását?
Például a hányás és a hasmenés, melyeknek során jelentős mennyiségű víz ürül ki a szervezetünkből. A világon a mai napig több millió gyermek hal meg a hasmenéses betegségek következtében kialakuló kiszáradástól.
A szervezetünk úgy próbálja hűteni magát, hogy izzad. Ez pedig igen jelentős vízveszteséggel jár együtt. Izzadás bekövetkezhet nagyon meleg környezetben, edzés során vagy éppen akkor, amikor egy fertőzés, betegség miatt lázasak vagyunk.
A cukorbetegek esetében a megemelkedett vércukorszint következtében a normális mennyiségnél több vizeletet választ ki a szervezet, így ezeknél a betegeknél nagyobb az esélye a kiszáradásnak is. A cukorbetegség első tünetei közé tartozik a fokozott szomjúságérzet és a gyakori vizelés is.
A meglepő okokat ide kattintva olvashatja!
A kiszáradás tünetei közé tartozik elsősorban a szomjúság, vagyis a szervezetünk jelzése arra, hogy minél több folyadékot vegyünk magunkhoz, pótoljuk azt, ami elveszett. Ugyanakkor a vizelet mennyisége lecsökken, hogy így is vizet takarítsunk meg - ennek jele az egyre sötétebbé váló vizelet. A súlyosabb kiszáradás tünetei között találjuk a száj kiszáradását, az izomgörcsöket, a hányingert, a szívritmuszavarokat, a szédülést és az általános gyengeséget. A szervezet elkezd kevesebbet izzadni, és könnyet sem termel.
A nagyon súlyos kiszáradásánál a szervezet a legfontosabb szervek működésére koncentrál, ami azzal jár, hogy egyre kevesebb vér áramlik a bőrhöz és a végtagokba: a kezek és a lábak hűvös tapintásúak lesznek. Később, amikor már az agyba sem jut elegendő vér, az érintett zavarodott lesz; ezt követheti a kóma, a belső szervek működésének leállása, majd a halál.
Ügyeljünk a megfelelő mennyiségű vízfogyasztásra!
A csecsemőknél, kisgyermekeknél különösen veszélyes lehet a kiszáradás, és a nagy melegben rájuk a szokásosnál is jobban kell figyelni, hiszen ők még a felnőttek gondoskodására szorulnak. Az enyhe fokú kiszáradásnak nem is nagyon vannak náluk tünetei, a súlyosabb dehidratációra utalhat azonban a gyermek nyűgössége, fáradékonysága, a száj és a nyelv kiszáradása, lepedékessé válása, a fokozott szívverés és lélegzetvétel, a kiválasztott vizelet mennyisége.
Súlyos esetben a gyermek letargikussá, gyengévé, extrém fáradttá válik, sokszor még arra sem képes, hogy sírjon. A szemek, illetve a kutacs besüppedhet. A szívverés szaporává válik, a pulzus gyenge, a lélegzetvétel szapora és felületes. A bőr hideg tapintású, az izmok tónustalanok.
A kiszáradás kezelésében természetesen a legfontosabb a folyadék pótlása , de azt is ki kell deríteni, hogy pontosan mi okozza. Amennyiben valamilyen fertőzés, vagy betegség, a kiszáradás mellett ezt is kezelni kell. A kiszáradás kezelése történhet otthon, ivással, vagy kórházi körülmények között, intravénásan.
A kiszáradás otthoni kezelésénél előnyben kell részesíteni a tiszta, átlátszó folyadékokat, melyeket lehetőleg kis mennyiségben, de igen gyakran kínáljunk. A megfelelő folyadékok közé tartozik a víz (kisgyermekeknél speciális italokra is szükség lehet, náluk ugyanis még az enyhe fokú kiszáradás is jelentősen felborítja a szervezet elektrolit-háztartását), az üres, szűrt hús-, zöldség- vagy csontleves, illetve az elektrolitokkal dúsított speciális italok (pl. a sportitalok).
Természetesen, amennyiben ez nem nem javít az érintett állapotán, hosszú ideig hány vagy hasmenése van, az állapota egyre romlik, nagyon gyengévé, letargikussá, zavarttá válik, mindenképpen orvost kell hívni.
Kerüljük el a kiszáradást!
A kiszáradást gyakran sokkal könnyebb megelőzni, mint kezelni. Különösen azokban az esetekben, amikor számítani lehet arra, hogy a szervezetünk több folyadékot fog igényelni: például edzéskor, vagy nagy melegben. Hőség idején fokozottan figyelni kell a folyadékpótlásra, illetve arra, hogy ne tegyük ki magunkat a közvetlen melegnek, a legforróbb órákban húzódjunk hűvös, árnyékos helyre.
Különösen az idősebbekre és a kisgyermekekre kell ilyenkor nagyon figyelni, többek között azért, mert a szervezetük hőháztartása kevésbé hatékonyan működik. Őket kínáljuk gyakran innivalóval!
