A lisztérzékenység és nem-cöliákiás gluténérzékenység közti eltérést dr. Sárdi Krisztina, a Budai Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa magyarázza el érthetően.
Gyakoribb, mint a lisztérzékenység
A nem-cöliákiás gluténérzékenységet (NCGS) az 1980-as években írták le először. Az NCGS diagnózisát olyan betegeknél használjuk, akiknél tüneteket okoz a glutén fogyasztása, de a vizsgálatok nem igazolják sem a lisztérzékenységet (cöliákiát), sem pedig a búzaallergiát. Az érintettek számát kutatások alapján 2-6 százalékra becsülik a teljes népesség körében, ám mivel jelentősen aluldiagnosztizált betegségről van szó, a betegek száma vélhetően ennél magasabb. Az NCGS tehát több embert érint, mint a lisztérzékenység (cöliákia), melynek előfordulása 1 százalék körülire tehető, ezért fontos, hogy ismerjük és felismerjük a tüneteket.
Más a tünetek megjelenési ideje
A lisztérzékenység és nem-cöliákiás gluténérzékenység tünetei nagyon hasonlóak, csak ezek alapján nem is tudjuk megkülönböztetni a két betegséget. Eltérés a tünetek megjelenési idejében mutatkozik: NCGS esetén a tünetek a glutén fogyasztása után órákkal, napokkal jelentkeznek, lisztérzékenység esetén ez hosszabb idő, napok-hetek, akár hónapok is lehet.
Mindkét betegség esetén jellemzőek a típusos hasi tünetek: a puffadás, hasi fájdalom, hasmenés és székrekedés. Felnőttkorban egyre gyakrabban a nem típusos, nem-hasi tünetek jelentkeznek, ezek lehetnek: krónikus fáradtság, fejfájás, fokozott hajhullás, szájnyálkahártya-afták, csont- és ízületi fájdalom, ízületi gyulladás, korai csontritkulás, kezekben és lábakban zsibbadás érzés, dermatitis, nehezített vagy sikertelen teherbeesés, vetélés, korai menopauza és nem akaratlagos fogyás vagy hízás.
A kivizsgálás módja is különböző
A lisztérzékenység kivizsgálásának része a vérvétel - antitestek kimutatása laboratóriumi vizsgálattal - és a gyomortükrözés - vékonybél-biopsziás minta szövettani vizsgálata is. Nem-cöliákiás gluténérzékenység gyanúja esetén is el kell végezni ezeket a vizsgálatokat annak érdekében, hogy a cöliákiát és a búzaallergiát ki lehessen zárni. Ha ez megtörtént és ezek a vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak, akkor kizárásos diagnózis segít megállapítani a betegséget. Ennek során a beteg megadott ideig szigorú gluténmentes diétát folytat, majd megfigyeli, hogy a tünetei javulnak-e ez idő alatt. Ha minden egyéb betegség lehetőségét kizártuk, amely a tünetei hátterében állhatnak, és a panaszai a diéta hatására megszűnnek, akkor abban az esetben kimondható az NCGS diagnózisa.
Gluténmentes étrend a megoldás
Az eredmény birtokában, mindkét betegség kezelése gluténmentes étkezéssel történik. Az új étkezési szokások kialakításában, az alapanyagok helyettesítésében dietetikus is segítséget nyújthat.
Forrás: Budai Allergiaközpont
