Az izzadás amellett, hogy teljesen természetes folyamat, hasznos is. A szervezet verejtékezéssel hűti magát, és éri el, hogy a testhőmérsékletünk az egészséges tartományban maradjon. Továbbá egyes szakemberek szerint a verejtékezés abban is segíthet, hogy megszabaduljunk a méreganyagoktól, és hogy a bőr hidratált legyen.
Az izzadás tehát elengedhetetlen a szervezet egészséges működéséhez, az ugyanakkor már probléma, ha túlzó mértéket ölt. Ez az állapotot hiperhidrózisnak nevezzük, amelyben milliók szenvednek világszerte. Lényege, hogy az érintettek a normálisnál jóval többet izzadnak – ez az átlagos mennyiség négyszeresét, ötszörösét is jelentheti a SELF -nek nyilatkozó bőrgyógyász, dr. Marlyanne Pol-Rodriguez szerint. A lap utánajárt, honnan tudhatjuk, hogy a kezünk, lábunk izzadása már kóros, és mit tehetünk azért, hogy javítsunk valamelyest a helyzeten.
Hol a határ?
A kezünk és a lábunk a többi testrészünkhöz képest több verejtékmirigyet tartalmaz. Ha tehát azt tapasztaljuk, hogy ezeken a területeken jobban izzadunk, mint máshol (de még nem túlzó mértékben), annak egyszerű biológiai oka lehet. Rengeteg dolog megizzaszthat minket: ilyen a stressz, a szorongás, a meleg vagy éppen a testmozgás. Képzeljük el például, hogy prezentációt tartunk a munkahelyünkön, és észrevesszük, hogy izzad a kezünk – talán a papír, amit fogunk, nedves lesz. Ez még a normális tartományon belül van.
Azzal kapcsolatban, hogy a kéz és a láb izzadása mikor válik bosszúságból kóros állapottá, nem lehet egy konkrét, éles határvonalat kijelölni. Azt kell megvizsgálni, hogy mennyire verejtékezünk, és ez milyen szinten befolyásolja a mindennapi életünket. „Hiperhidrózis esetén jóval többet izzadunk, mint amennyit az izzadás kiváltó okától elvárnánk” – magyarázza Dr. Pol-Rodriguez. A szakember szerint az érintettek nem képesek megfogni a kormányt vezetés közben, vagy ha mezítláb vannak, csak csúszkálni tudnak a padlón.
„A hiperhidrózissal járó izzadás elég súlyos ahhoz, hogy akadályozza a normális tevékenységeket. Ez azt jelenti, hogy a verejték akkor is látható, észrevehető, ha az érintett nem erőltette meg magát, vagy nem izgatta fel semmi” – ezt már dr. S. Max Vale bőrgyógyász nyilatkozta a SELF-nek. A szakember hozzátette: a felesleges nedvesség miatt a bőr extrán puhává válik, illetve hámlik, emellett gyakran felüthetik a fejüket olyan bőrfertőzések is, mint a lábgomba.
Nem a verejtékmirigyekkel van probléma
Egyeseknél a túlzott izzadást valamilyen egészségügyi állapot – például a menopauza vagy a cukorbetegség – okozza, de gyógyszermellékhatás is állhat a háttérben. Ilyenkor másodlagos hiperhidrózisról beszélhetünk. A legtöbbbeknek azonban elsődleges hiperhidrózisa van, amelynek nincs ismert oka. Egy dolgot tudnak a szakemberek, mégpedig azt, hogy nem maguk a verejtékmirigyek jelentik a problémát, hanem az, hogy valami miatt hiperaktívvá válnak. Sokak szerint az lehet a magyarázat, hogy az idegrendszer túlzó üzenetet közvetít feléjük.
Kiemelendő, hogy a hiperhidrózis nemcsak fizikailag okoz kellemetlenséget, de érzelmileg is megviselheti az érintetteket. Dr. Pol-Rodriguez azt mondja, hatására az ember idegesebbé, visszahúzódóbbá, önbizalomhiányossá válhat, mindez pedig elősegítheti a depresszió kialakulását vagy az elmagányosodást. Ezért fontos, hogy a problémával minél hamarabb orvoshoz forduljunk. A szakember olyan életmódbeli tanácsokat tud adni, illetve olyan kezelési tervet állít össze, amelynek hatására jelentősen javulhat életminőségünk.
Terápiás lehetőségek
Dr. Vale elsősorban az izzadásgátlók használatát javasolja, azon belül is azokat a készítményeket, amelyek kb. 12-15 százalék alumínium-kloridot tartalmaznak. Az alumínium-klorid, amely az alumínium klórral alkotott vegyülete, kloridja, átmenetileg elzárja a verejtékmirigyek csatornáit. „Kenjük be vele a kezünket, lábunkat, és hagyjuk rajta éjszakára. A test ebben az időszakban izzad a legkevésbé, így az alumínium-klorid rendesen fel tud szívódni, és ki tudja fejteni a hatását. Egy hétig minden este csináljuk meg ezt, utána pedig már csak hetente egyszer van rá szükség” – húzta alá a bőrgyógyász, aki úgy folytatta: ha az izzadás szituációfüggő – például egy munkahelyi előadás alatt vagy fűszeres ételek fogyasztásakor jelentkezik –, az izzadásgátlót az adott eseményt megelőző éjszaka használjuk (persze csak akkor, ha tudunk előre tervezni).
Amennyiben a vény nélkül kapható izzadásgátlók nem válnak be, az orvos valószínűleg receptköteles készítményt ír fel, ami magasabb – általában 20 százalékos – koncentrációban tartalmaz alumínium-kloridot. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a magas alumíniumkoncentráció akár bőrirritációt is okozhat, így ha kellemetlen tüneteket tapasztalunk, konzultáljunk orvosunkkal.
A hiperhidrózis egyéb terápiás lehetőségei közé tartoznak még a szisztémás gyógyszerek – az úgynevezett antikolinergikumok –, a botoxkezelés, az iontoforézis, illetve a műtét. Utóbbit csak végső esetben és az előnyök, illetve a hátrányok alapos mérlegelése után végzik el: az operáció ugyanis, mivel magában foglalhatja a verejtékmirigyek eltávolítását (jellemzően a hónaljban) vagy a verejtékmirigyeknek jeleket küldő idegek elvágását (általában a tenyéren), komoly mellékhatásokkal járhat.
