Az ember átlagos testhőmérséklete 36,6 Celsius-fok, ugyanakkor ez csupán egy átlag, így például az sem jelent okot az aggodalomra, ha ettől fél fokkal eltérő értéket mérünk. Nyugalmi testhőnk a nap folyamán is változik, így este 6 óra körül éri el a csúcsát, hajnali 4 óra körül pedig a mélypontját. Egy közelmúltbeli tanulmányból az is kiderült, hogy a 19. század óta évtizedenként körülbelül 0,03 fokkal csökkent az átlag testhőmérséklet. Végezetül az is fontos szempont, hogy pontosan hol mérjük a hőmérsékletet: a végbél az emberi test legmelegebb része, amit a sorban a fül, a vizelet és a száj követ, míg a leghűvösebb pont a hónaljunk.
Jól látható tehát, mennyire összetett rendszer szervezetünk hőszabályozása, illetve milyen sok tényező lehet rá kihatással. De vajon mi minden okozhatja, ha nyilvánvaló ok nélkül is túl hűvösnek érezzük a környezetünket? A The Conversation oldalán megjelent cikkében a négy legvalószínűbb kiváltó tényezőt gyűjtötte csokorba Adam Taylor, a Lancasteri Egyetem klinikai anatómiai oktatóközpontjának igazgatója.
Az anatómia szerepe
Valójában kifejezetten számottevőek e téren például a nemi különbségek. A férfiak átlagos nyugalmi anyagcseréje magasabb, köszönhetően a szintén magasabb izomtömegüknek. Magyarán természetszerűleg több hőt termel a szervezetük. Ráadásul a magasabb hőtermeléshez jobb szigetelés is társul, a zsírszövetek ugyanis másként oszlanak el a férfiak és a nők testén. Karjuk és lábuk bőre alatt közel kétszer olyan vastag zsírréteg húzódik a nők testében, így az alatta fekvő izmokból származó meleg nehezebben és lassabban jut el a bőrben lévő, hőérzetért felelős receptorokhoz. Mindez lehetséges magyarázat lehet arra, miért panaszkodnak a nők gyakrabban arra, hogy fáznak. Másfelől nem tisztázott egyelőre a tudomány előtt sem, hogy amennyiben egyszer elérik a komfortos hőmérsékletet, úgy hasznos-e eltérő zsíreloszlásuk a nők számára a meleg hosszabb távú megtartásában.
Hormonok összjátéka
A női ciklus, illetve az abban részt vevő hormonok hatására a nők nyugalmi testhőmérséklete is ciklikus mintázat szerint változik. Az ovulációt megelőzően átlagos testhőmérsékletük nagyjából 35,9 fok, ami aztán néhány nappal később 36,7 fok körül éri el a csúcsértékét. A nemi hormonok különböző módokon befolyásolják a hőszabályozást. Az ösztrogén például fokozza az erek kitágulását, a testhőmérséklet csökkenése felé hatva ezáltal. Ezzel szemben a progeszteron éppen ellenkező hatást fejt ki, növelve a testhőt. Nem véletlen tehát, hogy kutatások szerint a tablettás fogamzásgátlókban található szintetikus progeszteron nyomán emelkedett testhőmérséklet figyelhető meg hosszú távon az azokat szedő nőknél. Eközben a férfiak magasabb tesztoszteronszintje valószínűsíthetően nem változtatja meg érdemben a test hőmérsékletét, viszont - mint azt egy 2016-ban megjelent neurológiai tanulmány kimutatta - gyengíti a hidegérzékelésért felelős receptorok működését.
Betegségek a fázékonyság mögött
Egyes esetekben fontos figyelmeztető tünet lehet a hideg iránti csökkent tűrőképesség, illetve a fokozott hidegérzet. Raynaud-szindróma esetén például jellemző panasz, hogy a test különböző részei, elsősorban az ujjak és a lábujjak, de akár a fülek, az orr vagy a mellbimbók is, könnyen kihűlnek és zsibbadnak alacsony hőmérséklet vagy stressz hatására. Jellemző, hogy nem érezzük teljes testünkön a hideget, az érintett területek viszont akár rendkívül fájdalmassá is válhatnak. A probléma gyökere az adott testtájékon futó apró vérerek gyors beszűkülésében rejlik. A betegség gyakrabban érinti a nőket, illetve szélesebb körben fordul elő hidegebb éghajlaton élőknél.
Ugyancsak gyakran fázhatnak, akik pajzsmirigy-alulműködéssel küzdenek. A pajzsmirigy által termelt hormonok számos testi funkcióban kulcsszerepet töltenek be, beleértve az anyagcserét és a belső hőszabályozást is. Bár a pajzsmirigy-alulműködés nem gyógyítható, azonban hormonpótlással, szintetikus hormonok szedésével megszüntethetőek a kellemetlen tünetek.
A vérkeringés zavarai is okozhatják
Érelmeszesedésről, avagy arterioszklerózisról beszélünk, amennyiben a vérerekben lerakódások, plakkok keletkeznek, szűkítve az érintett erek belső átmérőjét. Az állapotnak több típusát is megkülönböztetjük, ezek közül ugyanakkor a leggyakrabban a perifériás artériás betegség okoz hidegérzetet, amikor is az alsó végtagok vérellátásáért felelős erek szűkülnek be. A lábak szövetei a véráramból jutnak hozzá a működésükhöz szükséges tápanyagokhoz, egyszersmind hőtermelésük is ebből származik. A hideg lábak tehát lehetnek a vérellátás gyengülésének tünetei is, ami fontos figyelmeztetés. Megfelelő kezelés nélkül ugyanis a folyamat teljes keringési elégtelenséget eredményezhet az érintett végtagokban, oxigén és tápanyagok nélkül pedig a sejtek elpusztulnak, és elindul az üszkösödés.
Szintén eredményezhetnek hideg iránti tartós érzékenységet a fagyási sérülések, még akár azt követően is, hogy látszólag teljesen meggyógyultak. Amennyiben testünk, elsősorban nyilván a bőrünk különösen hideg, fagypont alatti testhőmérsékletnek van kitéve, úgy szervezetünk a hővesztés megakadályozása, illetve a létfontosságú szervek hőmérsékletének fenntartása érdekében csökkenti az érintettek bőrterületek véráramlását. Ennek nyomán jégkristályok képződhetnek a szövetekben, károsítva azokat. Legrosszabb esetben mindez az ujjak vagy a lábak elvesztéséhez is vezethet.
Egy különös méreg, amitől a hideg meleg lesz
Magyarországon nem kell igazán ettől tartanunk, így számunkra inkább csak érdekesség, a meleg trópusokon viszont előfordul egy különleges ételmérgezés. A kiváltó ok a Gambierdiscus toxicus planktonok által termelt ciguatoxin, amely szennyezett halak elfogyasztása által kerülhet elsősorban az emberi szervezetbe. A toxin nem bomlik le főzés közben, mérgezés esetén pedig emésztőrendszeri panaszokat okoz, valamint meleg és hideg iránti érzékenységet. A különlegességét az adja, hogy az érzékenység fordított hőérzékeléssel is társul: a hideget melegnek érezhetjük, és fordítva. Hiába nyitjuk meg csupán a hidegvizes csapot kézmosáshoz, így is azt érezhetjük, égetően forró a kiáramló víz. A mérgezésre nincs specifikus gyógymód, tünetei pedig hónapokig vagy évekig is fennmaradhatnak.
