Májunk rendkívül összetett feladatot lát el: a méregtelenítés, azaz a szervezet számára nem hasznosítható, illetve toxikus anyagok lebontása mellett fontos szerepe van a tápanyagok átalakításában, a kórokozók kiszűrésében, a szervezetet felépítő fehérjék termelésében, az immunrendszer működésében, az epe termelésében, megfelelő működése ezért létfontosságú a szervezetünk egészsége szempontjából. Bizonyos betegségei azonban sokáig semmilyen jellegzetes panaszt nem okoznak és csak laborvizsgálatok segítségével ismerhetőek fel. Melyek a leggyakoribb májbetegségek, és milyen laboreredmények utalnak rá? Szakembert kérdeztünk.
A leggyakoribb májbetegségek
A leggyakoribb májbetegség Magyarországon a zsírmáj, amely becslések szerint a lakosság 20-30 százalékát érinti. Ez elsősorban a túl nagy testsúllyal van összefüggésben, ami nagy gond itthon: a lakosság kétharmada túlsúlyos (vagyis testtömegindexük 25-30 közötti) vagy elhízott (testtömegindexük 30 feletti). Az elzsírosodás miatt a májsejt sokkal érzékenyebb a károsító hatásokra - elsősorban alkoholra, ritkábban vegyszerekre vagy gyógyszerre -, és ezen károsító tényezők jelenléte esetén, hosszabb távon a májban a kötőszövet felhalmozódása, úgynevezett fibrózis, majd májzsugor alakulhat ki.
A leggyakoribb májkárosító szer itthon az alkohol , amelynek túlzott fogyasztása előbb alkoholos zsírmájat, majd alkoholos májgyulladást okoz. Ez a második leggyakoribb májbetegség a magyarok körében. Ha az alkoholos májgyulladásban szenvedő beteg abbahagyja az alkoholfogyasztást, a folyamat visszafejlődhet, és a páciens egészséges életet élhet, ellenkező esetben azonban májzsugor alakul ki.
A májzsugor (májcirrózis) a harmadik leggyakoribb májbetegség. Magyarországon 800 ezer és egymillió közé teszik az alkoholisták számát, de ennél vélhetően sokkal többen vannak, akiknek problémát okoz az italozás a mindennapokban. A májcirrózis oka körülbelül 90 százalékban az alkohol, csak 10 százalékot tesz ki az összes többi krónikus májbetegség (vírusos májgyulladás, autoimmun májbetegségek, anyagcsere betegségek) végállapotaként kialakuló zsugorodás. Évente körülbelül 6000 beteg hal meg ebben a betegségben. Ha a májbetegségeket időben diagnosztizálják és kezelik, azzal megelőzhetőek a fent említett súlyos panaszok, a májzsugor és a májdaganatok kialakulása.
Milyen laborértékek utalnak májbetegségre?
- mondta el a HáziPatika.com kérdésére Dr. Schuller János belgyógyász, gasztroenterológus.
A májfunkciókat egy vérvételt követően laboratórium-vizsgálatokkal mérik fel. A legáltalánosabb ilyen vizsgálatok az úgynevezett tramszaminázok értékeit határozza meg. Ez alá öt érték tartozik: a glutamát-oxálacetát-transzamináz (GOT), a glutamát-piruvát-tramszamináz (GPT), a gamma-glutamil-transzferáz (GGT), az alkalikus foszfatáz (ALP), illetve a bilirubin. "Májbetegség gyanúja esetén ezeket ki kell egészíteni a szintetikus (fehérjetermelő képesség) májkapacitás vizsgálatával. Ilyenkor az albumint, a protrombint, a kolinészterázt és az összfehérjeszintet is meg kell határozni. Olyan betegségek esetén ugyanis, amelyek miatt a máj kapacitása csökken, ezeknek a szintje is alacsonyabb" - magyarázta a belgyógyász.
A szakember szerint a vizsgálatok értékelését jelentősen megnehezíti, hogy a laboreredmények normális szinttől való eltérése nem feltétlenül arányos a májbetegség súlyosságával. Tehát szerény laboreltérések mögött is megbújhat komoly májbetegség, illetve nagyobb eltérések sem feltétlenül jeleznek súlyos állapotokat. Önmagukban a kapott értékek még nem elegendőek a diagnózis felállításához, az összetettebb vizsgálatot igényel.
- hangsúlyozta Dr. Schuller János.
