A tobozmirigy így hat a szervezetünkre

A tobozmirigy rendkívül összetett feladatot végez: fontos szerepe van szervezetünk regenerálódásában, szabályozza alvásciklusainkat, és a hangulatunkat is befolyásolja.

A tobozmirigy - más néven epifízis, latinul corpus pineale - az egyik legtitokzatosabb szervünk. Agyunk középső részén, a két agyfélteke között helyezkedik el. Nevét formájáról kapta: a borsószem nagyságú mirigy úgy néz ki, mint egy miniatűr fenyőtoboz. Belső elválasztású mirigyként elsősorban melatonin hormont termel, és az alvás-ébrenlét ciklusunk szabályozásában játszik kulcsszerepet. A legújabb kutatások szerint a melatonin szintje számos élettani folyamatunkat befolyásolhatja: ilyen a növekedésünk, a termékenységünk, a nemi aktivitásunk, vagy akár az öregedési folyamataink üteme.

"Én vezérlem a biológiai órád"

A szemünk által érzékelt fényinger különböző idegpályákon eljut a tobozmirigyhez, amely így észleli, hogy nappal vagy éjszaka van. Ha sötét van, több melatonint bocsát ki, amitől álmosak leszünk. Ez a hormon felelős a mély, pihentető alvásért . Termelődésének csúcsát éjjel 3-4 óra körül éri el, majd fokozatosan csökken a szintje, ahogy közeledünk az ébredéshez. Nappal egészen kevés termelődik belőle. Ideális esetben a tobozmirigy aktivitása felveszi a nappalok és éjszakák váltakozásának természetes ritmusát.

Az emberi test rejtélyes szervei Bár a 21. században testünk működésének jelentős részével már sejtszinten is tisztában vagyunk, néhány szervünk szerepe továbbra sem tisztázott. Melyek ezek? Kattintson !

Manapság azonban nagyon sokszor zavart szenved ez az összehangolt működés. Amióta villanyfénnyel világítunk, sokkal inkább kitolódott az ébrenléti óráink száma, ami nem kedvez a tobozmirigy működésének. Az is megzavarhatja bioritmusunkat, ha éjszakázunk, vagy ha olyan helyre utazunk, ahol időeltolódás van. A jetlag kellemetlen tünetei is azért jelentkeznek, mert idő kell a szervezetünknek - és a tobozmirigyünknek -, hogy átálljon a nappalok és éjszakák váltakozásának új ritmusára.

"Ha vigyázol rám, lassabban öregszel"

Mivel a melatonin hormon elsősorban a mély, pihentető alvásért felel, a tobozmirigynek nagyon fontos szerepe van szervezetünk regenerálódásában. Hormonális működésünkre, anyagcserénkre és az immunrendszerünk állapotára is kihat az alvás minősége, de szív- és érrendszeri , illetve rákos megbetegedések is gyakrabban jelentkeznek azoknál, akik tartósan nem jól alszanak. Újabb kutatások azt is bebizonyították, hogy a melatonin antioxidáns hatású, tehát részt vesz a káros szabad gyökök semlegesítésében, ezáltal lassítja az öregedési folyamatokat.

A tobozmirigynek fontos szerepe van a pihentető alvásban
A tobozmirigynek fontos szerepe van a pihentető alvásban

Szellemi frissességünk és teljesítőképességünk is nagyban függ attól, hogy megfelelő-e a melatoninszintünk. A gyakori, krónikussá váló fáradékonyság például annak a jele is lehet, hogy a tobozmirigy nappal túl sok melatonint termel. Ez lehet természetes jelenség is. Borús, téli napokon, amikor nappal is sötétebb van a szokásosnál, automatikusan fokozódik a melatonintermelés. Ezért van, hogy ilyenkor álmosabbnak érezzük magunkat.

A tobozmirigy funkciózavarának számos tünete lehet: alvászavar, villogó fény okozta izomgyengeség, menstruációs zavar , emlőfájdalom vagy fokozott vágy az alkohol után. Ha bármelyik tünetet tapasztaljuk magunkon, érdemes több figyelmet fordítani az apró, láthatatlan szerv egészségére.

"Mit tegyél, hogy jól legyek?"

A tobozmirigy kiegyensúlyozott működését azzal támogathatjuk leginkább, ha éjszaka alszunk, nappal pedig aktívak vagyunk, és legkésőbb este 9-10 óra körül lefekszünk. Fontos, hogy teljesen sötét szobában aludjunk, mert a beszűrődő fény megzavarhatja a tobozmirigyet. Telefonunkat kapcsoljuk ki éjszakára vagy állítsuk repülőgépes üzemmódba, hogy ne villogjon, és ne bocsásson ki rádiófrekvenciás jeleket - amelyeket a tobozmirigy érzékelhet. A meditáció is fokozza a melatonin termelődését - ezért érezhetjük azt, hogy egy rövid elcsendesedés után jóval pihentebbek vagyunk, mint előtte.

Ha fáradunk, kávé helyett néha iktassunk be inkább relaxációs, meditációs szüneteket. A napfény is jót tesz a tobozmirigy működésének, ezért ügyeljünk rá, hogy amikor csak lehet, legalább napi 30 percet napfürdőzzünk. Táplálkozásunkban a finomított cukrok kerülésével és a lecitinben gazdag ételek - például szója - fogyasztásával javíthatjuk a szerv működését. Kerüljük az adrenalintartalmú gyógyszereket!

A cikket dr. Breyer Helga belgyógyász lektorálta.

A cikk a Nők Lapja Egészség 2017. májusi számában jelent meg.

Nők Lapja Egészség

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Hány másodpercig kell tartani a planket? Ennyi számít jónak életkor szerint
daganat
Nem a szervezetet támadja, hanem a daganatot: egyre több beteg kaphat ilyen kezelést
Az alvásszakértők szerint nem a korai kelés a titok: ettől leszel kipihent reggel
vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +7 °C
Minimum: +0 °C

Délnyugat felől fokozatosan megnövekszik, megvastagszik a felhőzet. Kezdetben északkeleten lehet kisebb eső, havas eső, hóesés, majd délutántól kiterjedt csapadékzóna érkezik, amely hatására egyre többfelé - főképp az ország déli kétharmadán - számíthatunk esőre, a déli határ mentén kiadós mennyiség is hullhat. A déli, délkeletiről északi irányba forduló szelet napközben élénk lökések kísérhetik.A hőmérséklet kora délután 3 és 10, késő este 1, 9 fok között várható. Vasárnap egy ciklon érkezik a térségünk fölé, emiatt előbb a melegfrontra, estétől pedig már a hidegfrontra érzékenyek szervezetét terheli meg jobban az időjárás.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!