A tobozmirigy - más néven epifízis, latinul corpus pineale - az egyik legtitokzatosabb szervünk. Agyunk középső részén, a két agyfélteke között helyezkedik el. Nevét formájáról kapta: a borsószem nagyságú mirigy úgy néz ki, mint egy miniatűr fenyőtoboz. Belső elválasztású mirigyként elsősorban melatonin hormont termel, és az alvás-ébrenlét ciklusunk szabályozásában játszik kulcsszerepet. A legújabb kutatások szerint a melatonin szintje számos élettani folyamatunkat befolyásolhatja: ilyen a növekedésünk, a termékenységünk, a nemi aktivitásunk, vagy akár az öregedési folyamataink üteme.
"Én vezérlem a biológiai órád"
A szemünk által érzékelt fényinger különböző idegpályákon eljut a tobozmirigyhez, amely így észleli, hogy nappal vagy éjszaka van. Ha sötét van, több melatonint bocsát ki, amitől álmosak leszünk. Ez a hormon felelős a mély, pihentető alvásért . Termelődésének csúcsát éjjel 3-4 óra körül éri el, majd fokozatosan csökken a szintje, ahogy közeledünk az ébredéshez. Nappal egészen kevés termelődik belőle. Ideális esetben a tobozmirigy aktivitása felveszi a nappalok és éjszakák váltakozásának természetes ritmusát.
Manapság azonban nagyon sokszor zavart szenved ez az összehangolt működés. Amióta villanyfénnyel világítunk, sokkal inkább kitolódott az ébrenléti óráink száma, ami nem kedvez a tobozmirigy működésének. Az is megzavarhatja bioritmusunkat, ha éjszakázunk, vagy ha olyan helyre utazunk, ahol időeltolódás van. A jetlag kellemetlen tünetei is azért jelentkeznek, mert idő kell a szervezetünknek - és a tobozmirigyünknek -, hogy átálljon a nappalok és éjszakák váltakozásának új ritmusára.
"Ha vigyázol rám, lassabban öregszel"
Mivel a melatonin hormon elsősorban a mély, pihentető alvásért felel, a tobozmirigynek nagyon fontos szerepe van szervezetünk regenerálódásában. Hormonális működésünkre, anyagcserénkre és az immunrendszerünk állapotára is kihat az alvás minősége, de szív- és érrendszeri , illetve rákos megbetegedések is gyakrabban jelentkeznek azoknál, akik tartósan nem jól alszanak. Újabb kutatások azt is bebizonyították, hogy a melatonin antioxidáns hatású, tehát részt vesz a káros szabad gyökök semlegesítésében, ezáltal lassítja az öregedési folyamatokat.
Szellemi frissességünk és teljesítőképességünk is nagyban függ attól, hogy megfelelő-e a melatoninszintünk. A gyakori, krónikussá váló fáradékonyság például annak a jele is lehet, hogy a tobozmirigy nappal túl sok melatonint termel. Ez lehet természetes jelenség is. Borús, téli napokon, amikor nappal is sötétebb van a szokásosnál, automatikusan fokozódik a melatonintermelés. Ezért van, hogy ilyenkor álmosabbnak érezzük magunkat.
A tobozmirigy funkciózavarának számos tünete lehet: alvászavar, villogó fény okozta izomgyengeség, menstruációs zavar , emlőfájdalom vagy fokozott vágy az alkohol után. Ha bármelyik tünetet tapasztaljuk magunkon, érdemes több figyelmet fordítani az apró, láthatatlan szerv egészségére.
"Mit tegyél, hogy jól legyek?"
A tobozmirigy kiegyensúlyozott működését azzal támogathatjuk leginkább, ha éjszaka alszunk, nappal pedig aktívak vagyunk, és legkésőbb este 9-10 óra körül lefekszünk. Fontos, hogy teljesen sötét szobában aludjunk, mert a beszűrődő fény megzavarhatja a tobozmirigyet. Telefonunkat kapcsoljuk ki éjszakára vagy állítsuk repülőgépes üzemmódba, hogy ne villogjon, és ne bocsásson ki rádiófrekvenciás jeleket - amelyeket a tobozmirigy érzékelhet. A meditáció is fokozza a melatonin termelődését - ezért érezhetjük azt, hogy egy rövid elcsendesedés után jóval pihentebbek vagyunk, mint előtte.
Ha fáradunk, kávé helyett néha iktassunk be inkább relaxációs, meditációs szüneteket. A napfény is jót tesz a tobozmirigy működésének, ezért ügyeljünk rá, hogy amikor csak lehet, legalább napi 30 percet napfürdőzzünk. Táplálkozásunkban a finomított cukrok kerülésével és a lecitinben gazdag ételek - például szója - fogyasztásával javíthatjuk a szerv működését. Kerüljük az adrenalintartalmú gyógyszereket!
A cikket dr. Breyer Helga belgyógyász lektorálta.
A cikk a Nők Lapja Egészség 2017. májusi számában jelent meg.
