Kevéssé ismert betegség és az orvostudomány sem képes választ adni a vele kapcsolatos kérdések többségére. Amit biztosan tudunk, hogy leggyakrabban Törökországban lehet találkozni vele, itt a megbetegedés 100 ezer ember között 400-at érint.
A betegség okai homályban vannak, de az biztos, hogy egyes embercsoportok sokkal veszélyeztetettebbek, mint mások. Bár a betegség nem tesz különbséget sem nemben, sem korban, a férfiak esetében a tünetek sokkal komolyabbak és gyakrabban üti fel a fejét a kór a húszas-harmincas éveikben járók körében.
A földrajzi elhelyezkedés és az etnikum is számíthat, a Közel-Keleten és Ázsia nagy részén a férfiak, míg az Egyesült Államokban, Nyugat-Európában, Japánban és Koreában inkább a nők köréből szedi áldozatait. A betegségről feltételezik, hogy genetikai eredete is lehet, de bakteriális- vagy vírusfertőzés , illetve környezeti hatások is szerepet játszhatnak a kialakulásában. A részletek feltárásához további kutatásokra van szükség.
A Behcet-kór az ízületeket sem kíméli
Tünetek
A Behcet-kór szinte mindenkinél másféle tüneteket vált ki. A betegek tapasztalhatják a tünetek hirtelen fel- és eltűnését, utóbbit akár kezelés nélkül is.
A leggyakoribb tünet rendkívül fájdalmas fekélyek megjelenése a szájban. Ezek általában a betegség első jelei. A szájüregben belül bárhol előfordulhatnak az 1-20 milliméteres fekélyek, amelyek lehetnek oválisak és kör alakúak, fehér vagy sárgás színűek vörös szélekkel. A megjelenésük után általában 10-20 nappal elmúlnak.
Az esetek mintegy felében a Behcet-kór a nemi szervek fekélyes gyulladásával jár, mind férfiak, mind nők esetében. Férfiak esetében az érintett terület a herezacskó, a pénisz felülete és hegye is. A betegség gyakran együtt jelenik meg egy másik kórral, a spermavezeték-gyulladással járó epididymitisszel . A nőknél a fekélyek a vaginában, a szeméremajkakon és a méhnyakon jelenhetnek meg. A fájdalmas, vörös nyílt fekélyek többnyire nagyméretűek és gyógyulás után hegek maradnak utánuk.
A Behcet-szindrómában szenvedők gyakran átesnek az Erythema nodosumnak nevezett bőrbetegségen, ami a lábon megjelenő fekélyes csomókat jelenti.
A szem középső rétegeiben jelentkező gyulladás szintén gyakori a Behcet-kór esetében, ami gyakorta erős fájdalommal, homályos látással, fényérzékenységgel jár. Ha nem kezelik, komoly szövődményei lehetnek, akár részleges vagy teljes vakság is.
A betegség komoly gyulladásokat okozhat a vénákban, ez pedig könnyen vérrögök vagy aneurizma kialakulásához vezethet. A kialakult vérrögök miatt gyakori szövődmény lehet a trombózis is.
A Behcet-szindróma nem kíméli az ízületeket sem. A térdekben, a bokákban a csuklókban vagy a könyökökben megjelenő fájdalmas duzzanatok hetekig is megkeseríthetik a betegek életét. A kór azonban nem okoz maradandó károsodást az ízületek esetében.
A betegségben szenvedők gyakran panaszkodnak étvágytalanságra, gyomorfájdalomra, hányásra vagy hasmenésre, sőt a végbél vérzésére is. Ez biztos jele, hogy a Behcet fekélyt okozott a gyomorban. Ritkán, de előfordul, hogy a betegnek még - a vért a májból szállító véna elzáródásával járó - Budd-Chiari-szindrómával is meg kell küzdenie. Olykor a Behcet-kór a tüdőt is megtámadja, köhögést, légszomjat vagy akár a tüdőartéria aneurizmáját is okozva.
A központi idegrendszert szintén fenyegeti a betegség: az agy gyulladását is okozhatja, ez többek között fejfájással, zavarodottsággal, személyiségváltozással, lázzal, egyensúlyproblémákkal, memóriavesztéssel, de akár stroke-kal is járhat.
A betegség kezelésére nincs specifikus módszer. a fájdalomcsillapítás és a gyulladáscsökkentés mellett esetenként szteroid kúrát alkalmaznak, ha pedig a kór vérrögképződéssel jár, akkor vérhígító szerek szedését írják elő az orvosok.
Forrás: MNT
