Alapvetően szervezetünk immunrendszerének függvénye, hogy egy vírus milyen szintű megbetegedést képes okozni. Kutatók ugyanakkor azt is megfigyelték, hogy bizonyos betegségek sokkal súlyosabb tünetekkel jelentkeznek a férfiak esetében, mint a nőknél. Másfélszer akkora eséllyel halnak például meg a TBC miatt a férfiak, és a humán papillomavírus (HPV) okozta fertőzés miatt is ötször nagyobb valószínűséggel alakul ki rák náluk, mint a nőknél. Egyes feltételezések szerint a két nem szervezetének sajátosságai felelősek az eltérő tünetekért, egy új álláspont szerint viszont a vírusok fejlődtek tovább úgy, hogy a nőket kevésbé sújtsák.
A nők jobb gazdatestek
Ennek oka pedig az lehet, hogy a nők sokkal jobb gazdatestnek bizonyulnak a férfiaknál, ezért a vírusok terjedéséhez létfontosságú, hogy megkíméljék őket. Egyetlen vírus ugyanis önmagában még nem képes megbetegíteni a szervezetet, úgy fertőzhet, ha minél több másolatot hoz létre önmagából. Terhesen, szüléskor, illetve szoptatáskor pedig ezeket a vírusokat továbbadják az anyák a gyermekeiknek, emiatt a kutatók szerint az evolúció úgy alakította őket, hogy kíméletesebben bánjanak a nőkkel. Illetve a nők is ellenállóbbá váltak a fertőzéssel szemben emiatt.
Ez az elmélet választ adhat arra a régóta fennálló rejtélyre is, hogy a humán T-sejtes limfóma vírus ( HTLV-1 ) miért fejlődik nagyobb arányban leukémiává a japán férfiak körében, kíméli azonban meg a japán nőket. Megfigyelték azonban, hogy ugyanez a vírus a karibi térségben nagyjából egyformán hat mindkét nemre. Ennek oka az lehet, hogy a szigetországban nagyobb hagyománya van a szoptatásnak, míg a karibi asszonyoknál ez jellemzően rövidebb ideig tart, ők előbb átállnak a hozzátáplálásra. Mivel pedig a vírusok szoptatással vándorolnak egyik gazdatestből a másikba, megóvják a japán anyákat.
Francisco Úbeda és Vincent Jansen, a londoni Royal Holloway University kutatói azt vizsgálták, hogy a vírusok miként tudják azonosítani, hogy női, vagy férfi szervezetben tartózkodnak-e? Elméletük szerint valószínűleg a hormonokban rejlik a válasz, hogyha pedig ezt sikerül azonosítani, lehetőség nyílik a vírusok "megtévesztésére" is, amely teljesen újfajta kezelési módoknak nyithat utat.
Több tudós kételkedik ugyanakkor a vírusok efféle evolúciós szelektálásában, és a karibi, illetve japán nők közötti kulturális és etnikai különbségre vezetik vissza eltérő viselkedésüket. Dr. Jansen emiatt az állatvilágban vizsgálná tovább az elméletét, azt kutatva, hogy egyes vírusok hogyan viselkednek a tyúkok, illetve a kakasok szervezetében.
Forrás: New Scientist
