Negyven éve, 1967. december 3-án hajtott végre Christiaan Barnard dél-afrikai sebész a világon először szívátültetést; az akkor világszenzációt keltő műtét ma már megszokottnak számít.
Christiaan Neethling Barnard 1922. november 8-án született egy protestáns holland misszionárius családjában, a szívsebészi pályát azért választotta, mert egyik testvére ötéves korában szívbetegség következtében halt meg. Dél-Afrikában ő vezette be a nyitott szívműtétet, új típusú szívbillentyűket tervezett, és 1964-ben kiterjedt szívátültetési kísérletsorozatot indított el kutyákon. Az itt elért eredmények bátorították az emberből emberbe történő szívátültetésre.
1967. december 3-án ötórás műtéttel egy autóbalesetben elhunyt 25 éves lány, Denise Darvall szívét operálta át Louis Washkansky 55 éves fogorvos testébe. A páciense ezután még 18 napig maradt életben, halálát a beültetett szerv elleni immunreakciók okozták. Barnard egy hónappal később, 1968. január 2-án egy fehér beteg testébe egy fekete bőrű donor szívét ültette be. A beavatkozás szakmailag sikeres volt, politikailag azonban hatalmas vihart kavart: az apartheid Dél-Afrika fehér közössége felháborodottan tiltakozott az efféle faji meg nem különböztetés ellen.
Barnard sikereinek hatására egyre több orvos próbálkozott a szívátültetéssel. Az általa kifejlesztett sebészi technikát azóta már több tízezerszer alkalmazták és sok ember életét mentették meg vele. Ma már a betegek 90 százaléka éli túl a transzplantációt, 85 százalékos az egy évi és 70-75 százalékos az öt évi túlélési esély. A világ leghosszabb ideig élt újszívese, Dirk van Zyl, aki 1971 májusában kapott új szívet, 23 év után halt meg - cukorbetegségben.
Magyarországon 1992. január 3-án végzett először hasonló műtétet Szabó Zoltán professzor a Semmelweis Orvostudományi Egyetem ér- és szívsebészeti klinikáján. Tavaly hazánkban 22 szívátültetést hajtottak végre, idén októberben végeztek először gyermeken szívátültetést.
Barnard professzor (aki 1974-ben az első kettős szívátültetést is végrehajtotta) 1983-ban a kezeit megtámadó ízületi gyulladás miatt kényszerült sebészi munkájának feladására. Életkedve megmaradt, tudományos munkáját az öregedés problémáinak tanulmányozásával folytatta. Mindeközben homárt tenyésztett és farmerkedett, vendéglőket nyitott, sőt sci-fi íróként is bemutatkozott. A sajtó kedvelte, mert mindig hallatott magáról, a hölgyek - idősek és fiatalok - bálványozták, mivel igen jóképű, gazdag és extravagáns volt. Háromszor nősült és háromszor vált el, öt gyermeke közül a legkisebb 67 éves korában született. A ciprusi Páfosz szigetén halt meg 2001. szeptember 2-án, 79 éves korában, Ötven út az egészséges szívhez című könyvét olvasgatva.
STOP
