„7 kilót híztam 4 hét alatt” – Saját étrendjén végzett tanulságos kísérletet egy orvos

Mi történik a szervezetünkkel, ha étrendünk nagy részét ultrafeldolgozott élelmiszerek teszik ki? Egy brit orvos saját magán végzett kísérletet: négy héten át szinte csak ilyen ételeket fogyasztott, és meglepő testi-lelki változásokat tapasztalt.

Dr. Chris Van Tulleken részben a BBC What Are We Feeding Our Kids? című dokumentumfilmje kedvéért vállalta a kihívást, hogy radikálisan változtat étkezési szokásain: négy héten át körülbelül 50 százalékkal több ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztott a szokásosnál, ezzel 80 százalékra emelve az arányukat. „Arra voltam kíváncsi, milyen hatással van rám egy ultrafeldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend” – mondta a BBC-nek.

„Úgy éreztem magam, mintha 10 évvel idősebb lennék”

A hónap végére Chris rossz alvásról, gyomorégésről, rossz hangulatról, szorongásról, levertségről és csökkent libidóról számolt be. A székrekedés miatt aranyere is kialakult. „Úgy éreztem magam, mintha 10 évvel idősebb lennék” – mondja, hozzátéve, hogy csak akkor döbbent rá, hogy mindezt az étrend okozta, amikor felhagyott vele.

A négy hét alatt közel 7 kilogrammot hízott, és az egészséges testsúlytartományból a túlsúlyos kategóriába került. „Ha ez a súlygyarapodás fél évig ugyanilyen ütemben folytatódik, 38 kilogrammot híztam volna” – mondja. A hatások azonban ennél is tovább mentek. Az agyi aktivitást vizsgáló felvételek kimutatták, hogy az agy jutalmazásért felelős területei összekapcsolódtak azokkal a régiókkal, amelyek az ismétlődő, automatikus viselkedést irányítják.

„Az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása olyasmivé vált, amire szinte utasított az agyam, még akkor is, ha valójában nem kívántam” – mondja. Szerinte ez az agyi válasz hasonló ahhoz, amit klasszikusan addiktívnak tartott szerek, például a cigaretta, az alkohol vagy a drogok esetében figyelhetünk meg.

Az agyműködésben bekövetkezett változások nem voltak maradandóak, de Chris szerint elgondolkodtató, hogy „ha mindez négy hét alatt megtörténhetett az én 42 éves agyammal, vajon mit okoz a gyermekeink még fejlődő, sérülékeny agyában?”

Fánk, chips, csoki egy ételes dobozban.
Hiába ízletesek, sokat árthatnak az ultrafeldolgozott élelmiszerek. Fotó: Getty Images

„Nagyon nehéz abbahagyni az evésüket”

„Azt vettem észre, hogy sokkal gyakrabban vágyom ételre” – mondja Chris. Korábbi kutatások szerint egyes élelmiszerek, köztük az ultrafeldolgozott pizzák, csokoládék, chipsek és sütemények sóvárgást, kontrollvesztést és a fogyasztás csökkentésének nehézségeit idézhetik elő.

Bizonyítékok utalnak arra, hogy a magas szénhidrát- és zsírtartalmú ételek – amelyek közé sok ultrafeldolgozott termék tartozik – aktiválhatják az agy jutalmazásért, érzelmekért és motivációért felelős központjait. Egy agyi képalkotó vizsgálat szerint minél gyakrabban élünk át jutalmazó élményt bizonyos ételek fogyasztásakor, annál többet kell ennünk belőlük ahhoz, hogy ugyanazt az élvezetet érezzük.

Számos ultrafeldolgozott élelmiszert ráadásul fogyasztói teszteken tökéletesítenek. Az íz, a sósság mértéke, a szájérzet, a rághatóság, sőt még az elfogyasztás közben hallható hang is gondosan finomhangolt lehet.

„Nem gondolom, hogy bármelyik élelmiszeripari vállalat azzal a céllal fejlesztette volna ezeket a termékeket, hogy az emberek hízzanak” – mondja Chris. Hozzáteszi azonban, hogy „a nagyon finom ételek egyik mellékhatása az, hogy rendkívül nehéz abbahagyni az evésüket”.

Kerülnünk kell minden ultrafeldolgozott élelmiszert?

Az élelmiszerek több kategóriába sorolhatók: minimálisan feldolgozott vagy feldolgozatlan (például a paradicsom), feldolgozott (konzerv paradicsom) és ultrafeldolgozott (egyes bolti paradicsomos tésztaszószok).

Egyes ultrafeldolgozott élelmiszerek egészségesebbek másoknál. A teljes kiőrlésű reggelizőpelyhek, a teljes kiőrlésű szeletelt kenyerek, a konzerv babok, valamint a cukrozatlan szójaitalok és növényi alapú italok mind ultrafeldolgozott termékek, ugyanakkor táplálkozási előnyökkel is rendelkeznek. Hasonlóképpen az előre elkészített tésztaszószok, készételek, kenhető krémek és szeletelt húsáruk is lehetnek egészséges választások.

Nem minden előre elkészített élelmiszer számít ultrafeldolgozottnak, de azok, amelyek olyan adalékanyagokat és vegyületeket tartalmaznak, amelyeket az otthoni főzés során általában nem használnak, nagy valószínűséggel ebbe a kategóriába tartoznak. Chris szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek széles körű elérhetősége, kényelmi jellege és intenzív marketingje miatt szinte lehetetlen teljesen kiiktatni őket az étrendből.

Bár az ultrafeldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend nem ajánlott, Ro Huntriss dietetikus szerint az alkalmi fogyasztásuk önmagában valószínűleg nem jelent egészségügyi kockázatot.

„Az egészséges táplálkozás alapja az egyensúly” – hangsúlyozza.

Korábbi cikkünkben mutatjuk, hogyan alakíthatsz ki egészségesebb étkezési szokásokat.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
Hasnyálmirigy-gyulladás: ez az 5 korai tünet figyelmeztethet a betegségre
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +15 °C
Minimum: +6 °C

Nyugat felől egyre nagyobb területen és határozottan csökken a felhőzet. Főként a keleti és déli országrészben többfelé valószínű időszakos eső, zápor, helyenként zivatar is kialakulhat. A délnyugati, nyugati szél időnként megerősödik, zivatarok és intenzív záporok környezetében átmenetileg viharossá fokozódik.A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 12 és 17 fok között alakul, de az Északi-középhegység területén alacsonyabb, míg a délnyugati tájakon magasabb értékek is előfordulhatnak. Késő estére általában 5 és 10 fok közé hűl le a levegő. Szerdán kettősfronti hatás érvényesül.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!