A „Milyen gyakran van székleted?” nem tartozik a leggyakrabban kitárgyalt kérdések közé, pedig a válaszunk sokat elárulhat az általános egészségi állapotunkról. A Science Alert oldalán közzétett, friss kutatásban összegyűjtötték, a mosdóhasználati szokásaink alapján mire következtethetünk.
Egy 2024 júliusában publikált tanulmány 1425 ember bevonásával a székelés gyakoriságát vizsgálta, és ezeket a statisztikákat összehasonlította demográfiai, genetikai és egészségügyi adataikkal. A kutatók négy kategóriába sorolták őket:
- Székrekedéssel küzdöttek azok, akik hetente egy vagy két székletürítésről számoltak be;
- A kevés-normális székletet produkálók közé sorolták azokat, akik heti három-hat székletürítésről számoltak be;
- Normális-nagy mennyiség kategóriába sorolták a napi egy-három székletürítést végzőket;
- Hasmenéssel küzdők kategóriába sorolták azokat, akik napi négy vagy annál több alkalommal jártak vécére.
A kutatók elemezték a betegek laboreredményeit, genetikájukat, valamint a székletmintáikban jelen lévő bélmikrobákat is. Figyelembe vették életkorukat, testsúlyukat, életmódjukat, táplálkozásokat és minden olyan tényezőt, amely hatással lehet a székletürítés gyakoriságára.
Az eredmények szerint a napi egy vagy két székletürítés tűnik a legegészségesebbnek, a túl gyakori vagy túl ritka székelések esetén nagyobb bizonyos betegségek kockázata is. Általánosságban elmondható, hogy azok, akik ritkább székletürítésről számoltak be, általában nők, fiatalabbak és alacsonyabb testtömegindexűek (BMI) voltak.
A rendszeres hasmenéssel küzdők vérmintáinak elemzésekor nagyobb arányban mutattak ki májkárosodással összefüggő biomarkereket. Ezzel szemben a ritkábban székelő emberek székletmintáiban magasabb volt a fehérjefermentációval összefüggő baktériumok szintje. A rosthiány miatt a bélbaktériumok „beleszaladnak” a fehérje fermentációba, ami toxikus melléktermékeket (pl. indoxil-szulfát) juttat a vérbe – ezek különösen a vesékre nézve károsak lehetnek. Azok viszont, akik a szervezet számára ideális, napi 1-2 mosdóhasználatot jelentették, több rostot (gyümölcsök, zöldségek) és több vizet fogyasztottak, illetve rendszeresen sportoltak.
