A vastagbélrák évek alatt, fokozatosan és tünetmentesen alakul ki, így a legtöbbször csak 60 év felett jelentkeznek panaszok. Ezért jellemzően az idősek problémájának tartják a betegséget. Egy amerikai projektben azonban összesítették az elmúlt évtizedek rákstatisztikai tendenciáit, és előrejelzést készítettek a megbetegedések előfordulásáról. Ebből kiderült, hogy 2040-ben a vastagbélrák továbbra is ott lesz az öt vezető daganatos betegség között (a tüdő-, a mell-, a hasnyálmirigy- és a májrák, illetve a melanóma mellett), ugyanakkor a szűrőprogramoknak köszönhetően az idősek körében csökken majd a halandóság. A 18-49 éveseknél viszont ez lesz a második vezető halálok a rosszindulatú daganatos betegségek közül, megelőzve ezzel több egyéb ráktípust.
A vastagbéltükrözés több egy egyszerű szűrésnél
2020-ban több mint 1,9 millió új vastagbélrákos esetet regisztráltak világszerte, Magyarországon pedig mintegy 5500 páciensnél diagnosztizálták ezt a betegséget. Ez egyébként a hazai éves átlagnál körülbelül 1000 fővel kevesebb, ami jórészt a koronavírus-járvány miatt elmaradt vizsgálatoknak tudható be. A magyar statisztikából is kiderül, hogy mind a hölgyeknél, mind pedig a férfiaknál minden tizedik beteg az 55 év alatti korosztályból került ki.
„Valóban él egy tévhit az emberekben, hogy a vastagbélrák az idősek betegsége, holott a rákhoz vezető út 10-15 évig tart. Ha egy páciensnél még időben felfedezik a betegséget, akkor az ötéves relatív túlélési arány 90 százalékos. Sajnos azonban a tapasztalatok szerint ez 10 esetből csak 4-re igaz. Amikor a betegek orvoshoz fordulnak, akkor már általában olyan panaszaik vannak, amelyek előrehaladott stádiumú betegségre utalnak. Az endoszkópos vastagbélrákszűrésen nemcsak az esetleges elváltozásokat azonosítjuk, de további előnye ennek a típusú vizsgálatnak, hogy azonnal el is távolíthatók azok a gyanús polipok, amelyekből később kifejlődhet a rák, így a megelőzést is szolgálja” – mondta dr. Sike Róbert, az Affidea Gasztroenterológiai Központ vezetője.
A családilag érintetteknél fokozott a kockázat
Általánosságban elmondható, hogy 45 év felett mindenkinek ajánlott a vastagbélrákszűrés, amelynek egyik leghatékonyabb módja a kolonoszkópia, azaz az endoszkópos vastagbéltükrözés. „A vastagbélrák kialakulásában az egészségtelen életmód mellett fontos tényező a genetika. Így azoknál a páciensekél, akik családjában már előfordult a betegség, 10 évvel korábban kell elkezdeni a szűrést, mint amikor azt a rokonnál felismerték” – tette hozzá a szakértő. Ennek ellenére egy szűrési hajlandóságot vizsgáló kutatásban a magyar érintettek fele azt mondta, hogy még soha nem volt vastagbélrákszűrésen, holott a közvetlen családtagjai között előfordult vastagbélrák.
Akárcsak az íny- és az orrvérzés esetében, a rektális vérzés hátterében is számtalan ok állhat, a panaszt pedig mindig komolyan kell venni. Nézzük, milyen okai lehetnek a vécépapíron megjelenő vércsíkoknak, mikor van okunk aggódni, és mit tegyünk ilyenkor.
Minden második ember fél a vastagbéltükrözéstől
A kérdés az, hogy az emberek miért nem mennek el vastagbélrákszűrésre, még akkor sem, amikor már „kötelező” lenne. A fent említett nemzetközi felmérés szerint a magyar résztvevők 53 százaléka egyszerűen fél a vastagbéltükrözéstől, illetve 52 százalékuk a tünetek hiánya miatt még nem is gondolt rá. 18 százalékuk az eredmények miatt is aggódik, míg 10 százalékuk az időrabló várakozás miatt nem vesz részt szűrésen.
Jó tudni, hogy a vastagbélrákszűrést altatásban végzik, így a páciens semmilyen kellemetlenséget nem érez a vizsgálat során, tehát nem kell félni tőle. „Mindig hangsúlyozom, hogy nem szabad várni a szűréssel addig, amikor már panaszok jelentkeznek, mivel az már egy előrehaladottabb betegségre utal. Szűrésre akkor kell menni, amikor még nincs tünet. Ezt a vizsgálatot 45 év felett mindenkinek javasolt elvégeztetni, de akinek a családjában előfordult a betegség, azoknak kötelező” – fogalmazott a szakember. Hozzátette, az endoszkópos tükrözést a mammográfiával vagy a méhnyakrákszűréssel ellentétben nem kell évente ismételni, hiszen, ha valakinél nem találnak polipokat vagy egyéb elváltozásokat, akkor 5-10 évig nincs szükség újabb kolonoszkópiára.
