Aranyérnek a végbélnyílás körül, illetve a végbélben, a záróizom feletti részen megtalálható vénás hálózatot nevezzük. Kórosnak azonban csak akkor tekinthető, ha ezek az erek valamilyen okból tartósan kitágulnak, megnagyobbodnak, kifordulnak. Ha korai stádiumban elhanyagolják, a tünetek egyre erősebbé válnak. A fokozódó gyulladás, fájdalom, vérzés mellett különböző szövődmények is kialakulhatnak, előre haladott állapotban pedig már csak műtéti úton gyógyítható.
Bár a legtöbben nem szívesen mennek orvoshoz aranyeres panaszaikkal, bizonyos tünetek arra figyelmeztethetnek, hogy mindenképpen fel kell keresnünk egy szakembert.
Örökletes hajlam
A vele született kötőszöveti gyengeség megnövelheti az aranyérre való hajlamot, ezért a családi halmozódás genetikai érintettségre utalhat. A laza, megnyúlt vénák – az izmokkal ellentétben – különböző gyakorlatokkal nem erősíthetőek; ráadásul, a kor előrehaladtával a kötőszövetek állapota természetes módon is egyre inkább romlik, ami tovább súlyosbíthatja az állapotot. Azoknak, akik genetikusan hajlamosabbak a betegségre, még hangsúlyosabb a megelőzés, illetve a már kialakult tünetek kezelése, karbantartása.
Mozgásszegény életmód, fokozott túlsúly
A kevés mozgással járó életmód – veleszületett hajlamtól függetlenül – szintén a betegség egyik fő előidézője lehet. Az ülőmunkák a medencefenékre nyomást gyakorolnak, ami a vénák tartós kitágulását okozhatja. Éppen ezért, megelőzésképpen érdemes munka közben rendszeresen szünet tartani, felállni, mozogni, sétálni vagy akár tornázni. Érdemes kihangsúlyozni azt is, hogy a kóros elhízás vagy a várandósság fokozott hasűri terhelést jelent, így hajlamosíthat az aranyérbetegség kialakulására. Bár a rendszeres sport és a könnyű mozgás elősegíti a vénás hálózat működését, a szélsőséges fizikai megterhelés – például a nehéz súlyok emelése – azonban szintén káros lehet.
Tudatos vécéhasználat
Aranyérbetegség gyakrabban alakul ki azoknál, akik rendszeresen hosszú időt töltenek a vécén üldögélve. Ez a póz fokozott nyomást, erőteljesebb véráramlást és gyulladást okozhat a vénákban. A toaletten töltött indokolatlanul hosszú idő gyakran csak rossz szokás, azonban az esetek jó részében életmódbeli vagy hibás táplálkozási szokások következménye. A székelés túlzott halogatása a bélsár kiszáradásához, megkeményedéséhez és ezáltal nehezebben üríthető állagához vezethet. A hosszas visszatartást követő, erőlködéssel járó ürítés könnyen aranyérbetegséget okozhat.
Nem megfelelő táplálkozás
Nem optimális állagú székletet eredményezhet a rendszertelen, egyoldalú táplálkozás is. A könnyen és gyorsan üríthető széklet érdekében szükség van a rendszeresen, nagyjából egy időben történő étkezésekre. Érdemes többször kevesebbet enni és nagy figyelmet fordítani a táplálék minőségére. A zsíros, fehérjedús, finomított lisztekben és keményítőben gazdag ételeket cseréljük le magas rosttartalmú élelmiszerekkel, együnk rendszeresen sok gyümölcsöt, zöldséget, savanyított tejtermékeket és olajos magvakat. A megfelelő állagú széklet eléréséhez elengedhetetlen a bőséges folyadékfogyasztás, de kerüljük a túlzott koffein- vagy alkoholtartalmú italokat, valamint a dohányzást.
Az állapotromlás megelőzhető
Az aranyérbetegségnek különböző stádiumai vannak. Az állapotromlás megelőzése kulcsfontosságú, hiszen ezzel elkerülhetővé válnak az egyre kellemetlenebbé váló tünetek, illetve a műtét. Ennek egyik legfontosabb lépése a fokozott higiénia, valamint segítenek az olyan kifejezetten aranyér ápolására alkalmas kenőcsök és kúpok, amelyek például kamillát, varázsmogyoró-levelet vagy körömvirágot tartalmaznak.
A gyulladásos állapot mellett könnyen kialakuló szövődményeket megelőzhetjük olyan vény nélkül kapható, szukralfát-hatóanyagú bőr- és nyálkahártyavédő készítmények használatával, amelyek elölt E. coli baktérium kultúra szuszpenziót tartalmaznak. Ezek a kúpok és kenőcsök képesek a szervezetből olyan immunválaszt kiváltani, amely fokozza az érintett szövetek természetes védekezőképességét. Fokozott fájdalom esetén alkalmazhatunk olyan szájon át szedhető – szintén vény nélkül kapható – érvédő hatású, diozmintartalmú készítményeket is, amelyek javítják az érfalak rugalmasságát és növelik az ellenálló képességüket.
