Az időszakos böjt alapgondolata egyszerű: egy időre lemondunk az étkezésről, aminek aztán pozitív hatása lesz a szervezetünkre. A valóság azonban összetettebb, és egy kutatás szerint az időszakos böjt bizonyos formái nem változtatják meg az anyagcsere- vagy szív- és érrendszeri egészség mutatóit. A kutatók – a Német Táplálkozástudományi Kutatóintézet (DIfE) Potsdam-Rehbrücke-i csapatának vezetésével – 31 túlsúlyos vagy elhízott nőt vizsgáltak, akik két különböző időszakos böjti ütemtervet követtek, egyenként két hétig.
Az egyik időrend szerint reggel 8 és délután 4 között, a másik szerint délután 1 és este 9 között lehetett enni. Ez az időszakos böjt egy speciális formája, az úgynevezett időben korlátozott étkezés (time-restricted eating, TRE).
Bár az étkezési időablak eltérő volt, az étrendi feltételek ugyanazok maradtak: a résztvevők a megszokott módon étkezhettek, így az összes elfogyasztott kalória mennyisége is azonos maradt.
Az időszakos böjtölés hatása
Bár a nők valamennyit fogytak, más, korábbi kutatások alapján várható előnyök – például az alacsonyabb vércukorszint, vérnyomás vagy koleszterinszint – nem jelentkeztek az adatokban. Ez kérdéseket vet fel az ilyen időzített böjti módszerek hatékonyságával kapcsolatban.
„A korábban leírt kedvező kardiometabolikus hatásokat valószínűleg a TRE által kiváltott kalóriacsökkentés okozza, nem pedig önmagában az étkezési időablak lerövidítése. Ebben a kísérletben két hét TRE után nem figyeltünk meg javulást az anyagcsere-paraméterekben” – írják a kutatók a tanulmányban.
Az eredmények arra utalnak, hogy inkább a kalóriabevitel csökkentése – és nem maga az időben korlátozott étkezés – javíthatja a szervezet kulcsfontosságú egészségi mutatóit. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez egy viszonylag kis léptékű, rövid ideig tartó vizsgálat volt – hívja fel a figyelmet a Science Alert.
A szerény testsúlycsökkenés mellett a kutatók a résztvevők biológiai órájában is változásokat tapasztaltak: a cirkadián ritmusok időzítése – beleértve az alvásra hajlamosító folyamatokat – eltolódott a TRE ütemezése szerint.
Ez újabb bizonyíték arra, hogy belső óránkat részben befolyásolja az, mikor eszünk és iszunk, más tényezők (például a naplemente ideje) mellett. Ez szerepet játszhat például az esti, késői étkezéshez kapcsolódó egészségügyi problémákban.
„Azoknak, akik fogyni szeretnének vagy javítani kívánják az anyagcseréjüket, nemcsak az időzítésre, hanem az energiaegyensúlyra is figyelniük kell” – mondja Olga Ramich biológus és táplálkozástudós a DIfE-től.
Az anyagcsere egészségének javítása különösen fontos az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség kezelésében. Az ilyen jellegű jövőbeli eredmények befolyásolhatják azt, hogyan alakítják ki az érintettek vagy az ezek kockázatának kitett emberek számára.
További vizsgálatokra van szükség
A kutatók szeretnék tovább vizsgálni a kalóriafogyasztás és az étkezés időzítésének kapcsolatát. Elképzelhető, hogy kalóriamegszorítással járó esetekben (hipokalorikus állapotban) az időzítésnek is lehet hatása az egészségi mutatókra.
Az időszakos böjt különböző formáit továbbra is vizsgálják, de a tanulmányok jelentősen eltérhetnek az alkalmazott étrendek, a résztvevők, a vizsgálat időtartama és a mért egészségügyi előnyök tekintetében.
„Eredményeink azt sugallják, hogy a kalóriakorlátozás kulcsfontosságú az anyagcsere javulásához a TRE esetében” – írják a kutatók.
„Az, hogy a hipokalorikus (csökkentett kalóriabevitelű) körülmények között az étkezés időzítése további anyagcsere-változásokat idéz-e elő, illetve hogy az optimális étkezési időpont egyénenként eltér-e, további vizsgálatot igényel a jövőben.”
